szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Mi lesz a Cityvel? Ez a következő hónapok legnagyobb kérdése.

A londoni City nem számíthat különleges elbánásra a Brexit után – erre figyelmeztetett mindenkit Michel Barnier. Az EU főtárgyalója az Európai Parlament képviselőit tájékoztatta az Európai Bizottság álláspontjáról az Egyesült Királyság és az unió közötti viszonyról szóló tárgyalásokról.

A londoni City azért remél különleges elbánást, mert Európa pénzügyeinek a 78%-a jelenleg itt zajlik. Kölcsönös függőség ez, mely a Brexit után új megvilágításba kerül.

Sajid Javid brit pénzügyminiszter hamarosan közzéteszi Nagy-Britannia tárgyalási javaslatát a pénzügyek rendezéséről. Ő azt reméli, tartós kapcsolat lesz az EU és a City között, akárcsak a londoni bankok és pénzintézetek. Michel Barnier szavai hidegzuhanyt jelentenek: azok ugyanis azt jelzik, az Európai Unió nem kíván külön tárgyalni erről Nagy-Britanniával. Ugyanolyan eljárást követ, mint Kanada, az USA vagy Japán esetében. Vagyis egyáltalán nem akarja figyelembe venni a City különleges szerepét Európában. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

Nincs szabad belépés az uniós pénzpiacra

Meg akarjuk őrizni az ellenőrzést Brüsszelben a pénzpiacok fölött – hangsúlyozta Michel Barnier. Ezért nem lehet szó olyan megoldásról, amely valamiféle automatikus belépést engedélyezne az uniós pénzpiacokra. Egyedi engedélyeket adunk ki, de automatizmusról nem tárgyalunk – fejtegette Michel Barnier.

Az Európai Unió bevallott célja, hogy a brit kilépés után a City mind több pénzügyi szolgáltatását átcsábítsa a kontinensre. Elsősorban Párizs, Frankfurt és Amszterdam verseng azért, hogy átvegye a londoni City szerepét. A párizsi Le Figaro is azért közli hosszas terjedelemben Michel Barnier felszólalását az Európai Parlamentben, hogy a francia érdekeknek megfelelően bemutassa: a cél a londoni City pénzügyi befolyásának csökkentése az Európai Unióban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!