Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Kelet-Európában súlyos problémát jelent a hulladékimport.
Míg Németországban és a skandináv államokban egyre szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, és egyre fontosabb a társadalomnak a fenntartható fejlődés, addig Bulgáriában és Romániában csak a szeméthegyek 10%-át hasznosítják újra. A többit elégetik, főleg a cementgyárak kohóiban, ahol általában semmiféle szűrőberendezés sincsen. A környezeti károsodás óriási. Bulgária és Románia mégiscsak folytatja a gazdag nyugati államok szemetének fogadását, mert ez jó üzlet. De kinek?
A maffia nyakig benne van a szemétbizniszben. Erre figyelmeztette az olasz rendőrség a bolgár és a román hatóságokat, amelyek nem igazán lehettek meglepve, de azért elrendelték a tisztogatást. Még miniszterek is buktak, de a probléma megmaradt: a gazdag nyugati uniós államok szemetüket keletre szállítják. Ott is főként a két leginkább elmaradott államba: Bulgáriába és Romániába, ahol a legnagyobb a szegénység és a korrupció.
A két ország helyzetét az is befolyásolja, hogy Pekingben úgy határoztak: a jövőben nem fogadják a világ szemetét. A döntés két éve született, és fölértékelte Bulgáriát és Romániát, hiszen ők továbbra is fogadják a hulladékot, ráadásul jóval közelebb is vannak. Pedig Brüsszel többször felhívta a két állam figyelmét a környezetvédelmi szabályok betartására, Bulgáriában 10 év alatt mégis húszszorosára nőtt a szemétimport.
Erről írt a Deutsche Welle közszolgálati portálnak a szófiai egyetem egyik professzora. Ivajlo Dicsev beszámol arról, hogy az új környezetvédelmi miniszter Bulgáriában próbál energikusan cselekedni, de ehhez hiányzik a pénz és a politikai akarat. A társadalom pedig bizonyos apátiával szemléli a helyzetet, hiszen a legtöbben a megélhetésükért küszködnek, és nemigen foglalkoznak környezetvédelmi problémákkal.
A politikai pártok egy része rá is erősít erre az apátiára: azt állítják, hogy azok a civil szervezetek, melyek felhívják a figyelmet a környezetvédelem elhanyagolásának rémes egészségügyi következményeire, a nyugati világ ügynökei, melyek beavatkoznak a nemzeti ügyekbe, miközben országaik a szemetüket továbbra is a államokba exportálják. Arról ez a propaganda nem beszél, hogy néhány helyi politikus és oligarcha ugyancsak szépen gyarapodik azokból a hulladékokból, melyek Nyugatról érkeznek Keletre.
Bulgáriában sokáig hallgattak az ügyről, de most társadalmi vita folyik arról, hogy 50 százalék alá szorítsák az importszemét arányát az újrahasznosítás során. Dehát miután a szeméthegyek egyre magasabban tornyosulnak, és a szemét legnagyobb részét nem újrahasznosítják, hanem elégetik, a környezet károsodása tovább folytatódik – állapítja meg a bolgár professzor a Deutsche Wellében.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.
14 kilót fogyott a német aktivista.
Fedinec Csilla szerint enyhíthető lett volna a feszültség a kárpátaljai magyar férfi halála ügyében, ha értelmes párbeszéd indul Ukrajnával.