szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem csak az illegális erdőirtás jelentős probléma, de a román erdészeket is gyakran megtámadják.

Erdősítési kampányt indított pénteken a román környezetvédelmi minisztérium, ennek keretében idén 53 millió facsemetét ültetnek, 2500 új erdőt hoznak létre, és 7000 létező fiatal erdőt egészítenek ki szerte az országban.

Romániában rendszeresen tüntetnek a környezetvédők az illegális erdőirtás megfékezését követelve, és az erdészeket érő támadások ellen tiltakozva. Az erdészek szakszervezete szerint 2017-től mostanig a fatolvajok 90-szer támadták meg a szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális szállítmányokat próbáltak megállítani.

A Greenpeace romániai szervezete szerint évente 20 millió köbméter fa tűnik el Románia erdeiből, ami több a törvényesen kitermelhető 18 millió köbméternél. Klaus Iohannis román államfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia a 21. században is ipari mértékű törvénytelen erdőirtással szembesül. Az államfő szerint az erdőt nemcsak oxigénforrásként, a légszennyezés ellenszereként fontos védeni: szerinte a klímaváltozás sivatagosodással fenyegeti Románia déli részét és ez ellen is az erdősítés lehet az egyik a leghatékonyabb védekezés.
    

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Schaffhauser Tibor Gazdaság

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.