szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Nincs megállapodás az uniós tagállamok között a válság utáni újjáépítés finanszírozását megalapozó közös eurókötvényről, és máris jön egy újabb vita: az Európai Bizottság a mostani tervezetnél bőkezűbb hétéves költségvetést szeretne, kérdés, hogy ez milyen fogadtatásra talál.

Az EU tagállamok vezetői csütörtökön tárgyalnak arról az 500 milliárd eurós támogatási csomagról, amelyről hosszas viták után sikerült megállapodniuk a pénzügyminisztereknek. Angela Merkel most azt javasolja, hogy hasonló csomagot állítsanak össze az Európai Unió alapszerződésének 122-ik paragrafusára hivatkozva – írja a brüsszeli Politico. A német kancellár javaslata egybeesik egy korábbi brüsszeli elképzeléssel: eszerint az Európai Bizottság bocsátana ki koronakötvényeket, fedezetül pedig az Európai Unió költségvetése szolgálna.

Ennek kapcsán Ursula von der Leyen bizottsági elnök felvetette: a következő – elméletben 2021-től induló uniós költségvetésben – lehetne több pénzt kérni a tagállamoktól a rendkívüli helyzetre hivatkozva. Ez a javaslat – amelyet hivatalosan jövő héten nyújt be a bizottság – a növelné az unió mozgásterét. Ezzel Merkel kancellár is egyetért: "az EU költségvetésének természetesen nem úgy kell kinéznie, ahogy ezt legutóbb februárban megvitattuk".

Ezzel Merkel kancellár nem csak a támogatásaik megnyirbálása miatt tiltakozó kelet-európai államoknak üzen, de Emmanuel Macron francia elnöknek, az olaszoknak és a spanyoloknak is: az általuk óhajtott eurókötvényt nem tudja elfogadtatni a CDU-val és a CSU-val, de azt el tudja érni, hogy megnöveljék a németek befizetését a közös európai kasszába. Ez azért is érdekes, mivel a német kormány az alkudozás elején, 2018-ban még bőkezűnek tűnt, ám a mostani krízis jócskán megelőző „miniválság”, vagyis a német ipari termékek iránti keresletcsökkenésből eredő pangás láttán Berlin is a szigorú, az EU-büdzsébe mindössze nemzeti jövedelme 1 százalékát felajánlani kész országok közé állt be.

Miért nem vállalják a közös koronakötvényt a németek és a hollandok?

A franciák, az olaszok és a spanyolok álma egy olyan eurókötvény, amelyért garanciát vállal a piacon jobban értékelt Németország, és ennek köszönhetően jóval olcsóbban hitelez a piac a franciáknak, az olaszoknak vagy a spanyoloknak, akik magas szuverén adósságuk miatt már eddig is magasabb kamatot voltak kénytelenek fizetni államkötvényeik vásárlóinak. Minthogy a koronavírus is őket sújtja a legjobban, ezért a piaci megítélésük tovább romlott. Az eurókötvény ötlete nem új, az azonban nem változott, hogy a déliek magas szuverén adósságai miatt nem akarnak az északi tagállamok garanciát vállalni.

Szétszakadhat az Európai Unió

Még legkevesebb 1 milliárd euró kell ahhoz, hogy az EU átvészelje a vírusválságot – hangsúlyozta Paolo Gentiloni, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott az uniós csúcs előtt. Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős olasz tagja szerint el kellene már felejteni a múlt vitáit, mert gyökeresen új helyzet állt elő a járvány miatt. Paolo Gentiloni, aki nem is oly rég Olaszország miniszterelnöke volt, azt sürgeti, hogy a szolidaritás, amely a járvány kapcsán már mutatkozik az uniós tagállamok között az egészségügy területén, terjedjen ki más szférákra is, hiszen a válság az egész társadalmat megrázza mindenütt.

"Gazdasági újjáépítési terv kell. A kérdés az, hogy miképp finanszírozzuk ezt. Meg kell akadályoznunk, hogy a különbségek nagyobbak legyenek a válság után a tagállamok között, mint korábban. Ezt a célt csakis közösen érhetjük el."

Macron elnök arról beszélt, hogy ha nem lesz közös koronakötvény, akkor áttörhet a populizmus több uniós tagállamban is. Így gondolja ezt Itália egykori miniszterelnöke, aki jelenleg az EU gazdasági biztosa? – tette fel a kérdést a Spiegel riportere.

"Igen, én is osztom ezt az aggodalmat. Ráadásul populisták nemcsak a délieknél vannak, de északon is, ahol nyomást gyakorolnak a kormányokra. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumot találjunk – mondta Paolo Gentiloni, aki hozzátette: – Mi nem olyan uniós koronakötvényt akarunk, mely az elmúlt 10 év adósságait finanszírozza, hanem olyat, amely az újjáépítés költségeit fedezi. Ha ez nem történik meg, akkor szétszakadhat az eurózóna és az EU belső piaca! Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez mit jelenthet Németország számára."

Gentiloni elismételte a bizottság álláspontját: 1500 milliárd euróra van szükség az uniós újrakezdési program finanszírozásához. Az eurózóna pénzügyminiszterei 500 milliárd eurós csomagot hoztak össze. Vagyis hiányzik még 1000 milliárd euró. Ez a feladat, melyet meg kell oldanunk" – nyilatkozta a Spiegelnek Paolo Gentiloni uniós biztos a csütörtöki EU-csúcs előtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!