Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Július végén napokon át bűzös, habos víz folyt a Bene-patakban Detknél, nem messze a Mátrai Erőműtől. A víznek először zöld színe volt, majd szürkés és fekete iszapos lett, mint a mocsár. Az ügyben érintett hatóságok – vízügy, kormányhivatal, katasztrófavédelem – bejelentés alapján vizsgálatokat indítottak. A katasztrófavédelem mint vízügyi hatóság később arra jutott, hogy az Őzse-völgyi ipari víztározóból leeresztett, magas szervesanyag-tartalmú víz okozta több patak szennyeződését. Most arról számolt be az Átlátszó, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Viresol Kft. volt a szennyezésért felelős.
Mindez a lap szerint egy nagy dobra nem vert határozatból derült ki. Egészen mostanáig az sem derült ki, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a szennyezést.
2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy műszaki átalakítással megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak – írja a lap.
A határozat szerint biztosítani kell azt is, hogy a telephelyen keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek megtisztítsák.
A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell a befogadóba vezetni
– írta a katasztrófavédelem.
| Katasztrófavédelem: Nem titkolóztunk, a törvényeket tartottuk be. A határozatot megfellebbezték |
Cikkünk eredeti verziójában úgy fogalmaztunk, hogy a katasztrófavédelem eltitkolt határozatából derült ki, mi történt a Mátrai Erőműnél. A borsodi katasztrófavédelem azonban utólag közölte: ők a jogszabályoknak megfelelően jártak el, a hatósági határozatot „megküldték az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek”. Mint kifejtették, a határozatot csak annak végleges formájában ismerheti meg harmadik fél, a döntés ellen pedig jogorvoslattal lehet élni. Ebben az esetben ez meg is történt, így a katasztrófavédelem a határozatot továbbra sem adhatja ki. |
Idén januárban a Mátrai Erőműre vízszennyezési bírságot szabott ki a B.-A.-Z. megyei katasztrófavédelem, miután arra jutottak, hogy az Őzse-völgyi ipari víztározóból leeresztett, magas szervesanyag-tartalmú víz okozta több patak szennyeződését.
Az is kiderült, hogy az erőmű tározójába vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét a Viresol Kft., amelynél szabálytalan hulladéktárolást állapítottak meg – a Heves Megyei Kormányhivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresolt.
Nem a júliusi volt az utolsó hasonló úgy a Mátrai Erőműnél, november elején az erőmű több dolgozója szúrós szagú gázt észlelt, zsebeikben a fémpénzek elszíneződtek, többen rosszul lettek. Egy, a 444.hu birtokába jutott belső levél szerint már ekkor az Őzse-völgyi tározóból vett vízre gyanakodtak. Pár nappal később már a környező településekről is jelezték a szúrós szagú gázt. A katasztrófavédelem november 12-én adott ki közleményt, miszerint egy, a telephely területén lévő technológiai víztározóban képződött a kén- és foszfortartalmú gáz, feltehetőleg az ott felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt – a gáz emberre nem volt veszélyes.
A Viresol Kft. keményítőgyárat üzemeltet és, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A gyárat 2019 februárjában adták át, Mészáros felcsúti szomszédja, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A beruházás összesen 33 milliárd forintból valósult meg, amelyből a magyar kormány 6,2 milliárd forintot állt. A Viresolban évente 250 ezer tonna búzát tudnak feldolgozni, hogy egyebek között takarmányt és alkoholt készítsenek belőle.
