Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Unió 2021-től betiltja a könnyen és olcsón helyettesíthető egyszer használatos műanyagokat, így a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium május 13-án este nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely 2021. január elsejétől tiltotta volna be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskók forgalomba hozatalát.
Vagyis a terv az volt, hogy jövő év elejétől betiltják a nejlonzacskót és a műanyag tasakot a zöldségeknek vagy a péksüteményeknek a boltokban.
De amikor már csak az volt hátra, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadják, kedden délután az Országgyűlésben bejelentették:
a kormány visszavonta a törvényjavaslatot.
A jogszabálytervezet parlamenti adatlapjáról csak annyi derül ki, hogy annak státusza visszavont, az önálló indítvány visszavonása pedig ma, május 19-én történt meg. A Semjén Zsolt által jegyzett és Kövér László házelnöknek címzett levélben csak az áll, hogy:
az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot a kormány nevében visszavonom.
Pedig a törvény elfogadásával a kormány felhatalmazást kapott volna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a korlátozás és tilalom alá sorolható termékek körét, valamint a termékek gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét korlátozó vagy tiltó részletes szabályokat. Ez azokra a termékekre irányulna, amelyek jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha a termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.
Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, a szabályozás egy uniós kényszer. Úgy fogalmazott, ezt nem feltétlenül a jó szándékuk miatt teszik, hanem azért, mert van egy uniós elvárás, “ami azt mondja, hogy 2025-ig 90 százalékkal kell csökkenteni ezeknek a műanyagoknak a felhasználását. Ezért mi is arra kényszerültünk, hogy ezt meghozzuk. Emögött egyébként állnak méltányolható környezetvédelmi szempontok, ezért a döntést a kormány támogatni tudta." Most úgy néz ki, ezt elodázzák.
A visszavonásról megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de levelünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az iromány tárgyalására a fenntartható fejlődés bizottsága volt kijelölve. A testület LMP-s elnöke, Schmuck Erzsébet a hvg.hu-nak azt mondta, amikor megkérdezte erről a parlamenti folyosón a kormányoldal képviselőjét, az ITM egyik államtitkára azt válaszolta neki, dolgoznak még a törvényszövegen, de azt nem tudta megmondani, meddig, vagy mikor terjesztik be újra, az államtitkár egyéb részlettel nem szolgált.
Az Origo úgy tudja, hogy az Országgyűlés egy későbbi időpontban tárgyalja a törvényjavaslatot. Azzal magyarázták a lépést, hogy bár elkötelezettek a környezetromboló termékek hazai korlátozása mellett, de a járvány miatt nehéz helyzetbe került hazai műanyagipari vállalkozások lélegzetvételhez kell, hogy jussanak.
Egyelőre a kormány megbízta az ITM-et, hogy folytassák az egyeztetéseket és készítsen ütemezést a technológiaváltás hatékony végrehajtására vonatkozóan. A cikk szerint ráadásul értelmezési kérdésekre is várnak válaszokat az Európai Bizottságtól, mert szerintük hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó pontos előírások és iránymutatások.
