A Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról szóló törvényre hivatkozva nem adta ki a pénzügyminisztérium Szél Bernadett közérdekű adatigénylésére a kínai Eximbankkal kötött hitelszerződést – derül ki a független képviselő által a hvg.hu-val megosztott levélből. Ez az a törvény, amely lehetővé teszi minden, a beruházással kapcsolatos szerződés és dokumentum tíz évre történő titkosítását.

A közadatigénylés lefutása érdekes történet, Szél Bernadett április 26-án nyújtotta be az adatigénylést, két nappal azután, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette a hitelszerződés aláírását. A közérdekű adatigénylések megválaszolására minden esetben 15 nap áll rendelkezésre, ami egyszer 15 nappal meghosszabbítható – vagyis praktikusan 30 nap, ezt az állami intézmények és szervezetek jellemzően ki is használják, attól függetlenül, mennyi erőfeszítésbe kerül a kért adatok összegyűjtése vagy (nem ritkán) az igénylés visszautasítása.

Tehát jelen esetben a pénzügyminisztériumnak május végéig kellett volna kiadnia a szerződést. Vagy visszautasítani az adatigénylést, vagy költségtérítést kérni az adatigénylés teljesítésével járó pluszmunka fejében. (Utóbbi a pénzügyminisztériumnak egyébként rendszeres szokása, ráadásul az adatvédelmi hivatal többszöri figyelmeztetése ellenére részletes indoklás nélkül teszik.) Igen ám, de a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló törvény csak június végén lépett hatályba, vagyis erre hivatkozva nem utasíthatták volna vissza a szerződés kiadását május végén. Más indokot persze kereshettek volna.

Csakhogy nem is kellett keresniük: május elején a kormány a járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet időtartamára kétszer 15 napról kétszer 45 napra (vagyis praktikusan 90 napra) emelte a közérdekű adatigénylések teljesítésének határidejét. A változtatás a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozott.

A vasútvonal felújítása közel 700 milliárd forintba kerül, a magyar állam az összeg 85 százalékát a kínai Eximbank nyújtotta hitelből fedezi. A hitelkonstrukció részleteit nem hozták nyilvánosságra. A kivitelezést egy kínai-magyar konzorcium végzi, amelynek magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A projekt gazdasági létjogosultsága minimum vitatható.