Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy nem biztosította a nemzeti szabályozó hatóság a villamosenergia- és a földgázhálózatokhoz való hozzáférés díjait megállapító rendeleteivel szembeni hatékony jogorvoslathoz való jogot – döntött az Európai Unió Bírósága. A rendeletet csak az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni, ami a bíróság szerint „nem tekinthető az irányelvek értelmében vett megfelelő jogorvoslati mechanizmusnak”.

A luxemburgi testület ítéletében ugyanakkor azt is megállapította: nem ütközik az uniós jogba annak kizárása, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a rendszerhasználati díjak megállapításakor figyelembe vegye az energiahálózatokra kivetett különadót és a banki tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségeket. A bíróság szerint az átlátható piac kialakítására vonatkozó „célkitűzések hatékonyan elérhetők, anélkül hogy a hálózatokhoz való hozzáférés díjainak tükrözniük kellene az e hálózatok üzemeltetői által ténylegesen viselt valamennyi költséget”.

Az energiahasználati díjakra vonatkozó szabályozás miatt az Európai Bizottság 2018 júliusában idézte a bíróság elé Magyarországot. Az Európai Bizottság azt várta el, hogy Magyarországon ne a kormány, hanem az illetékes hatóság határozza meg a hálózatokhoz való hozzáférés feltételeit, költségeit. A bizottság azt is kifogásolja, hogy Magyarország energiaügyi jogszabályaiban olyan módosításokat fogadott el, amelyek korlátozzák a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék.

Ez volt az a törvénycsomag, amelyet Németh Szilárd még rezsibiztos korában nyújtott be, azzal az indokkal, hogy „megvédje Brüsszeltől a rezsicsökkentés vívmányait”. Az Európai Bizottság ezzel szemben úgy látja, hogy a magyar jogrendet épp az ilyen törvényektől kell megóvni, ezért 2015 februárjában felszólító levelet, 2016 decemberében és 2017 áprilisában pedig úgynevezett indokolással ellátott véleményt intézett Magyarországhoz e kérdésekkel kapcsolatban. Erre reakcióként Németh Szilárd 2016 végén egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely jogszabály-alkotási joggal ruházta fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt.