A világjárványt megelőzően a távmunka egyáltalán nem volt jellemző még a fejlett országok nagyvárosaira sem. Ezen változtatott a Covid-19, hiszen kiderült, hogy nagyon sok helyen megoldható a távmunka, illetve a távoktatás.

Nicholas Bloom közgazdász, aki a Stanford egyetemen tanít Kaliforniában, úgy véli, hogy az emberek 50-60 százaléka hosszú távon is home office-ban maradhat. Jó példa erre a Google, amely nemrég jelentette be, hogy egy évvel meghosszabbítja a távmunkát a dolgozói számára.

"A munkavállalók egyharmada tartósan home office-ban maradhat. Ide tartoznak az irodai dolgozók, illetve a felső főnökség. A középső egyharmad olyan munkavállalókból áll, akik alapjában otthon dolgoznak, de néha azért bejárnak a munkahelyükre. Tipikus példa a tudományos kutató, de ilyen az ingatlanügynök vagy a ruhatervező is. A harmadik harmadban azok vannak, akiknek a jelenléte a munkahelyen nélkülözhetetlen: ilyen például a fogorvos, a sebész vagy a pilóta " – mondja Bloom.

Mit jelent mindez a városok számára? A felhőkarcolók és a nagy irodaházak „félelemkeltővé” váltak a vírusveszély miatt, így ezeket a helyeket az emberek a jövőben inkább elkerülik. Ezt erősíti meg a

McKinsey Global Institute társelnöke is, aki szerint korai lenne még nagy tanulságokat levonni, de a tendencia máris érezhető: "az emberek félnek kimozdulni és inkább otthon maradnak."

Óriási változás várható – erősít rá a Helsinki egyetem urbanisztikai professzora. Peter Clark magyarázata szerint a globalizáció következtében az ipar kitelepült Európa nagyvárosaiból, és helyette a "kulturális város" koncepció terjedt el. "Az ipar leépülésével a városok átálltak erre, és a világjárvány a létében fenyegetheti ezt a modellt" – hangsúlyozza a professzor.