szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Napok alatt került a világ vezető politikai, gazdasági és tech-hírei közé a TikTok. Mára ott tartunk, hogy az amerikai-kínai gazdasági háború egyik fő frontja a cég, az adatbiztonságért aggódók az egész világon figyelik a történéseket, lett egy téma, amelyben Donald Trump és Joe Biden nagyjából egyetért, és dollárban számolva is több százmilliós a tét.

Mégis mi az a TikTok? Ha valaki felteszi ezt a kérdést, akkor szinte biztosan tudjuk róla, hogy elmúlt harmincéves, és nincsenek tizenéves gyerekei. Egy olyan mobilos applikációról van szó, ahol rövid videókat lehet megosztani, valahogy így:

Vagy éppen ha valaki politizálni szeretne, akkor így:

Hogy értsük a sikertörténet lényegét és a buktatóit, 2012-ig érdemes visszamenni. Három amerikai programozó-befektető ekkor alapította meg a Vine Labs nevű céget, és nagyon gyorsan kerestek is rajta 30 millió dollárt, amikor még a hivatalos indulás előtt el is adták az egészet a Twitternek. Az ötlet az volt, hogy legyen egy platform, amelyre 6-7 másodperces videókat tölthet fel akárki, amelyek olyanok – ahogy a The Verge magyarázta –, mintha gifek lennének hanggal.

©

A Vine gyorsan nagyon népszerű lett, majd 2016-ra összeomlott. Ennek a fő okai között azt emlegetik, hogy amikor a riválisok meglátták a sikert, az Instagram és a Snapchat is hasonló, de kicsivel hosszabb videómegosztást tett lehetővé, sokkal jobb marketinggel, a Vine pedig nem reagált elég gyorsan a konkurencia lépéseire, meg sem próbáltak hírességeket magukhoz csábítani, és célközönséget sem sikerült igazán jól kiválasztaniuk. Az ötlet viszont megszületett, és egyre több cég próbált a közösségi médiában valami hasonlót mutatni.

2016-ban a kínai ByteDance elindította az A.me nevű szolgáltatást – ez ma már Douyin néven fut –, 2017-ben pedig bemutatták ugyanennek a szolgáltatásnak a nemzetközi piacra tervezett változatát, a TikTokot, ami elvileg annyiban különbözik a Douyintól, hogy nem cenzúrázzák.

A koncepció ugyanaz volt, mint a Vine-é, épp csak 6 helyett 15 másodperces videókat lehetett feltölteni, és a marketingben egyértelműen a 25 év alatti korosztályokra céloztak. Nem sokkal később közel 300 milliárd forintnak megfelelő pénzért felvásárolták a hasonló profilú, szintén kínai Musical.ly-t, és összeolvasztották a két alkalmazást. Szinte egy szempillantás alatt óriási siker lett az eredmény – a Business of Apps gyűjtése szerint számszerűsítve ez a következőt jelenti:

  • nagyjából 800 millióan használják, ezzel a világ hetedik legnépszerűbb közösségimédia-platformja,
  • az iOs App Store és a Google Play Store adatait összesítve a Facebook Messenger, a Facebook és a WhatsApp Messenger után a világ negyedik legtöbbet letöltött applikációja volt 2018-ban és 2019-ben is,
  • az amerikai felhasználóik 60 százaléka 16 és 24 év közötti, a felhasználók 37 százaléka a gazdagabb, évi 100 ezer dollár fölötti jövedelemből élő háztartásokból kerül ki,
  • a nemek és életkorok szerinti bontású adatokat az androidos felhasználóiról ismerjük, 26,8 százalékuk tizenéves lány, 16,7 százalék huszonéves nő, 12 százalék huszonéves férfi, összességében közel kétharmados a nők aránya,
  • a vállalat éves bevétele 2019-ben 177 millió dollár volt, azaz 51 milliárd forint, éves alapon hatszoros növekedés után. Az amerikai részének értékét a BBC szerint 15-30 milliárd dollárra becsülik.

A népszerűséget elnézve nem véletlen, hogy a Microsoft vasárnap megerősítette: tárgyalásokat folytat a ByteDance-szel a TikTok egy részének megvásárlásáról. A cég szeptember 15-ig szeretné lezárni a tárgyalásokat – ha valóra válik a tervük, akkor az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon kapná meg a tulajdonjogot, ami nagyjából 100 millió felhasználót jelent.

A Microsoftnak lenne egy alkalmazása, amelyben ott van a lehetőség, hogy a Facebook kihívójává váljon.

Főleg úgy, hogy a fiatalabbak szemében a Facebook már egyre inkább az a nem túl izgalmas platform, ahol az ősöreg harmincasok osztják meg a fényképeket a macskáikról. Az Instagram ezzel szemben annál népszerűbb a legfiatalabbak körében – márpedig ez a Facebook tulajdona.

©

A TikTokra akkor is felfigyelhetnének más cégek, ha minden a piaci versenyről szólna. Csakhogy sokkal bonyolultabb a helyzet. A közösségi média kapcsán egyre több embert érdekel az, hogy pontosan milyen adatokat is bíz rá az applikációkra, és ezek az adatok végül hol kötnek ki. Ez alapesetben is felvethet kérdéseket, de amikor egy kínai cég a tulajdonos, akkor különösen oda kell figyelni az adatkezelés részleteire.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter után már Donald Trump is a TikTok betiltását ígérte meg, és még az elnök kritikusai közül is sokan azt mondják, azt a ritka helyzetet látjuk, amikor Trumpnak valamiben igaza van. Joe Biden demokrata elnökjelölt kampánystábjában mindenkit köteleztek arra, hogy törölje az alkalmazást – de hogy ne csak a politikát említsük, korábban ugyanígy tett a Wells Fargo és az Amazon is, igaz, utóbbinál ezt az utasítást gyorsan vissza is vonták. Indiában pedig már be is tiltották az alkalmazást.

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború is ráerősít arra, hogy sokan lássanak problémát egy kínai – hivatalosan nem állami – cég környékén. De a TikTok maga is sok alkalmat adott arra, hogy aki a felhasználói jogokért és a szólásszabadságért aggódik, az nyugtalan legyen. Hivatalosan a TikTokot nem cenzúrázzák, csak a Douyint, de több Kínán kívüli felhasználó is panaszkodott arra, hogy eltüntetnek tartalmakat.

Ennek a leglátványosabb példája az volt, amikor tavaly egy amerikai lányt kitiltott a TikTok, mert egy videóban a szempilla-hosszabbító tippek közben arról beszélt, hogy a kínai kormány átnevelő táborokba küldi az ujgurokat. Később a ByteDance moderációs hibát emlegetett, és visszaengedte Ms Azizt, de az internet alapszabályait ismerve borítékolható volt a végeredmény, az addig nem túl sokakhoz eljutó videót mostanra nagyjából tízmillióan látták.

Korábban többször is elérhetetlenné váltak olyan videók, ahol két lány fogja egymás kezét, tavaly pedig egy olyan belső utasítás szivárgott ki, hogy ha egy videón születési rendellenességgel élő emberek vannak, azokat 6-10 ezres nézettség után a moderátoroknak korlátozniuk kell. Ez utóbbiról a cég azt állítja, hogy már nincs érvényben, és egyébként is csak a fogyatékkal élőket akarták védeni. Újabban pedig azok a videók tűnnek el, amelyek a kínai-indiai határvillongást tárgyalják ki.

A ByteDance természetesen azt állítja, hogy minden szabályos náluk, és hogy semmilyen felhasználói adatot nem adnak át a kínai kormánynak – csakhogy a kínai internetbiztonsági törvény szerint ha ilyet kér a kormány, akkor kötelező átadni. A The Guardian úgy értesült, hogy a ByteDance első kérését elutasították az amerikaiak, és nem hagyhatnának meg kisebbségi tulajdont a kínaiaknak, de arról hajlandó lenne tárgyalni a mostani tulajdonosok, hogy az üzemeltetést, így a személyes adatok kezelését adják át a Microsoftnak. Ez elsőre nem hangzik túl logikusnak – a megoldás az lehet, ha a ByteDance amerikai befektetői megtarthatják a cégben a tulajdonrészüket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az Alibaba bemutatta az új PC-t, azt mondják, mindenki ilyet akar majd

Az Alibaba bemutatta az új PC-t, azt mondják, mindenki ilyet akar majd

Elpusztult a csapdába esett delfinek harmada a tasmán partoknál

Elpusztult a csapdába esett delfinek harmada a tasmán partoknál

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt