Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A magyar ügyészség továbbra is az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF ajánlásai nyomán – tudatta a Legfőbb Ügyészség pénteken, amellyel a hivatal csütörtöki jelentésére reagálnak.
A dokumentumból egyebek mellett az derül ki, hogy a tavaly Magyarországgal szemben lezárt öt eljárás közül kettő esetében tett ajánlást büntetésre az OLAF. Illetve, hogy 2015–2019 között a strukturális és beruházási alapokból kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tettek ajánlást büntetésre. Ezzel toronymagasan Magyarország az első ezen a listán, a második helyen szereplő Szlovákia esetében 0,53 százalék ez az arány. Az uniós átlag pedig 0,36 százalék – a magyar eredmény tizede.
OLAF: Magyarországon csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát
Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.
A Legfőbb Ügyészség azt emelte ki az OLAF éves jelentéséből, hogy a szerint a magyar vádhatóság a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az uniós szervezet által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között.
Azt is írták, hogy a csalás elleni hivatal magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 érkezett, 2017-ben már csak 6, 2018-ban 4, míg 2019-ben 3. Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – közölték.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – jelezte a Legfőbb Ügyészség.
A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a protokollnak megfelelően az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írták.
Emlékeztettek, hogy január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälä-t. A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések ügyében a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Emellett megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat további elmélyítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki. Ville Itälä nyilvánosan is hangoztatta, hogy elégedett a találkozó eredményeivel – jelezték.
A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében.
