Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, magánokirathamisítás és számvitel rendjének megsértése miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójának igazságügyi ajánlása alapján rendelték el.
Az OLAF a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, közbeszerzési, jogi és műszaki-szakmai szakértői tanácsadás beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárással, illetve annak megvalósításával kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat.
A vádirat szerint a közbeszerzésen nyertes konzorcium egyik alvállalkozó cégének ügyvezetője – annak érdekében, hogy bevételei után az általános forgalmi adó, valamint társasági adó befizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentse – 2011 és 2013 között három gazdasági társaság ügyvezetőjétől valótlan tartalmú költségszámlákat szerzett be, és állított a könyvelésébe, amelyek mögött tényleges gazdasági események nem álltak. Ezzel közel 84 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság az ügyvezetőt és egy társát – aki több mint 70 millió forint adótartalommal állított ki valótlan számlákat – végrehajtandó szabadságvesztésre, és közügyektől eltiltásra, a másik két vádlottat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. A nyomozó ügyészség ezen túlmenően azt is indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakat tiltsa el gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától és ítélje őket pénzbüntetésre.
A múlt héten írtuk meg, hogy öt eljárást zárt le Magyarország esetében az EU Csalás Elleni Hivatala 2019-ben. Az OLAF az EU-pénzek nem megfelelő felhasználást vizsgálta, ilyen esetekben ajánlást tehet az Európai Bizottságnak a támogatások visszafizettetésére, a nemzeti hatóságoknak pedig nyomozás lefolytatására.
Az OLAF összesítése alapján 2015–2019 között a strukturális és beruházási alapokból kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tettek ajánlást büntetésre. Ezzel toronymagasan Magyarország az első ezen a listán, a második helyen szereplő Szlovákia esetében 0,53 százalék ez az arány. Az uniós átlag pedig 0,36 százalék – a magyar eredmény tizede.
