Vádemelésig jutott egy ügy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása alapján – közölte a Fővárosi Főügyészség, amely uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot.

E szerint egy akkor 66 éves férfi 2009-ben elhatározta, hogy csalással szerez pénzt a részben az ő, részben a lánya tulajdonában lévő halastó fejlesztésére. A tavat a férfi és lánya bérbe adták a férfi cégének, majd a férfi a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A kérelemhez csatolt egy másik cégtől származó árajánlatot a tervezett rekonstrukciós munkákra, azt viszont eltitkolta, hogy alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerő-kölcsönzés útján valójában a saját cége fogja a munkákat elvégezni. Ez a pályázatból kizáró oknak számít.

A vádlott 2011-ben hasonló módszerrel egy újabb pályázatot nyújtott be, és

a két igénylés alapján 2010-2014 között összesen több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Az OLAF, miután megvizsgálta a támogatásokat, igazságügyi ajánlásokat küldött a Legfőbb Ügyészségnek, amely – bár erre jogszabályi kötelessége nincs – az OLAF minden igazságügyi ajánlása alapján büntetőeljárást indít. Így tett jelen ügyben is – hangsúlyozták a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által lefolytatott nyomozás eredményeképpen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen. Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a férfit letöltendő börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, tiltsa el a közügyektől és a cégvezetéstől, illetve rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást 373 millió forint erejéig.

OLAF: Magyarországon csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát

Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.