Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Figyelemreméltó bejelentést tett Orbán Viktor, mielőtt elindult a brüsszeli EU-csúcsra. A miniszterelnök azt mondta az MTI-nek, hogy ha a viták megakadályoznák, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Arról a 750 milliárd eurós forrásról van szó, amelyet az Európai Bizottság kötvénykibocsátással – tehát hosszú lejáratú hitelből – finanszíroz, és amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel formájában állnak rendelkezésre a koronavírus miatt bajba jutott gazdaságok megsegítésére. A “viták” alatt pedig azt érti a miniszterelnök, hogy a tagállamok többsége szoros kapcsolatot szeretne a költségvetési pénzek felhasználása (így a Következő nemzedékre vonatkozóan is) és a jogállamisági feltételek betartása között.
Ezzel kapcsolatban azonban tudni kell, hogy ha nem az EU veszi fel a hitelt, akkor valószínűleg a nemzetközi pénzpiacok jóval kedvezőtlenebb feltételekkel biztosítanak forrást – Magyarország számára is. Az EU ugyanis a legjobb adós ebben a helyzetben, elsőrendű hitelminősítésénél jóval alacsonyabb jegyzik a magyar, de akár a dél-európai állampapírokat, ez pedig magasabb kamatköltséggel jár. Vagyis az orbáni javaslat újabb terheket róna az éppen csőd szélén táncoló kormányokra.
Az is figyelemreméltó, hogy eddig a magyar kormány összes megszólalása azzal volt kapcsolatos, hogy minden körülmények között be kell tartani az idén júliusban született megállapodást. Márpedig ezzel Orbán Viktor éppen ennek a megállapodásnak a leglényegesebb pontját rúgná fel. És itt kell megemlíteni, hogy kormányzati körökben következetesen cáfolták azokat a német lapértesüléseket, miszerint a tárgyalások során a magyar delegáció bejelentette: ha továbbra is ragaszkodnak a jogállamisági feltételekhez, akkor a magyar parlament nem fogja felhatalmazni a magyar kormányt, hogy jóváhagyja az uniós hitelfelvételt. Most Orbán éppen erről beszélt.
És ha Magyarország kimarad a Következő nemzedék programból, akkor elesik a rá eső mintegy 6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatástól – ezt a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely is megerősítette a Kormányinfón. Ez a forrásvesztés pedig akkor jönne el, amikor a kormány a járvány kitörése óta azon az állásponton van, hogy az EU nem segíti a tagállamokat a bajban.
Persze nem csak Orbán érkezett nagy lendülettel a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsra. Az általa csak "holland fickóként" emlegetett holland miniszterelnök, Mark Rutte azt mondta: ő akkor fogja blokkolni a pénzügyi csomagot (a költségvetést és a helyreállítási alapot is), ha nem teljesülnek a kifizetések és a jogállami feltételek összekapcsolására vonatkozó holland követelések. Rutte reméli, hogy az Európai Parlament is nagyon kemény lesz ebben az ügyben. Jelezte, hogy elégedetlen a jelenlegi német javaslattal, amely tulajdonképpen leszűkítené a kört a pénzügyi visszaélésekre, vagyis csak ahhoz kötnének szankciókat, ha az EU pénzügyi érdekei kerülnek veszélybe. Rutte úgy fogalmazott az esetleges vétó kapcsán, hogy
elméletileg minden megtörténhet, de ezt senki sem akarja.
