szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha éves bontásban vizsgáljuk, még mindig azt látjuk, hogy sokkal kisebb a természetes fogyás, mint tavaly ilyenkor volt, de a havi adatokból kiderül: vége annak az időszaknak, amikor a halálozások száma hatalmasat csökkent, és ennek nem csak a járvány az oka. A születésszám nagyot ugrott közben.

1691 fő volt a természetes fogyás szeptemberben, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve ilyenkor – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első kilenc hónapjában összesen 24 951-gyel több magyar halt meg, mint ahányan születtek, ez jelentős, 21 százalékos csökkenés 2019 január-szeptemberéhez képest.

A születési oldalon látszik, hogy a családtámogatás némi javulást hozott. Furcsa folyamatot figyelhetünk meg: tavaly az év végén és 2020 legelején havonta 500-800 gyerekkel született több, mint az egy évvel korábbi időszakban. Tavaszra ez a trend lelassult, de növekvő maradt, akkor havi 110-150 újszülöttel több született, mint tavaly olyankor. A kivételt a júniusi kiugrás jelentette – és most már a szeptemberi is.

Abban a hónapban ugyanis 8442 gyerek született, 470-nel több, mint 2019 szeptemberében.

Éves szinten a 69 543 születés 3251 fős növekedést jelent. Hogy a mostani újabb magas szám ismét csak egy egyszeri megugrást jelent-e, vagy valóban nagyobb lesz a növekedés, arról természetesen most még nem lehet mit mondani. Annyi biztos, hogy ennyi szeptemberi gyerek utoljára 2016-ban volt. A teljes termékenységi arányszám 1,56-ra emelkedett a tavaly ilyenkori 1,48-ról.

Az várható volt, hogy a gyerekvállalás támogatása növelni fogja a születésszámot, ennél meglepőbb fordulat volt ennek az évnek, hogy a halálozások száma zuhanni kezdett. Január-februárban ezt még magyarázta az, hogy nem volt olyan súlyos influenzajárvány, mint tavaly, azóta viszont egy világjárvány közben havi 400-600-zal kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban. Még kérdés, hogy erre mi a magyarázat: kórházi fertőzésekből lett-e kevesebb az ágykiürítésekkel, vagy a távolságtartás segíthetett-e.

Annyi biztos, hogy augusztusban lassult ez a jó trend, szeptemberben pedig már meg is állt: abban a hónapban már 10 133-an haltak meg, 378-cal többen, mint egy évvel korábban. Ezt ráadásul nem lehet csak a koronavírussal magyarázni, ugyanis akkor 165 áldozata volt a járványnak.

Az eddigi számok viszont annyira jók voltak, hogy éves szinten a 94 494 halott még így is 3248 fős csökkenést jelent 2019 január-szeptemberéhez képest.

A házasságkötések száma újra emelkedni kezdett: szeptemberben 8948 pár lépett frigyre, ami 2,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ebben valószínűleg szerepe van annak is, hogy a járvány miatt sok esküvőt elhalasztottak tavaszról és nyárról – ha alacsonynak tűnik a növekedés mértéke, azt is érdemes hozzátenni, hogy tavaly ilyenkor rendkívül magas volt a házasságok száma, vagyis onnan már nagyon nehéz még magasabbakat elérni, mégis sikerült. A járvány miatti korlátozások előtt annyira sokan házasodtak össze, hogy az éves 53 774-es szám még a nyári bezuhanás ellenére is 3,1 százalékos növekedést jelent.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván hvg360

Ötmillió magyar sem fog élni 2100-ban?

A Föld népessége a 2060-as évek közepén eléri a csúcsát és csökkenni kezd, Kína népessége megfeleződik az évszázad végére, de Magyarországé is – állítja egy új kutatás. Hogy jöhetett ki ez az eredmény, és egyáltalán, mi alapján próbálják megbecsülni, hogyan alakul a népesedés a következő nyolcvan évben?

HVG360 hvg360

Die Welt: Demográfiai atombomba ketyeg Kelet-Európában

A rendszerváltáskor senki sem számolt azzal, hogy Kelet-Európában ilyen drasztikusan esni fog a lakosság száma, és a leginkább érintett magyar, bolgár és román kormány egyelőre hasztalan próbálkozik a folyamat feltartóztatásával – írja elemzésében Boris Kalnoky, a német lap kelet-európa-szakértője.