Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A javasolt szövegek is azokhoz hasonlóak: a létrejövő alapítványok megkapják a fenntartói jogot, maguk az egyetemek a használt ingatlanaikat,
de további vagyonukról a kormány gondoskodik majd.
Olyan állami részvénytömeg átadásáról, mint eddig egyedül a Budapesti Corvinus Egyetemnél, itt nincs szó.
A Kaposvári Egyetemmel összevonandó, gödöllői központú intézmény új neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lersz, és a törvény külön hangsúlyozza szerepét a génmegőrzésben. Emellett a 2014-ben tizenkét agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával létrejött Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot is beolvasztják az egyetembe Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. néven, külön megemlítve, hogy az ott dolgozók ugyanúgy elveszítik közalkalmazotti besorolásukat, mint az egyetemiek.
A felsőoktatási intézmények jövő szeptembertől érvényes listája már ezeket az alapítványi egyetemeket is a magánegyetemek között sorolja fel, ugyanúgy, mint az egyháziakat és más, valóban magántulajdonként létrejött iskolákat, noha az alapítványok alapítója Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és alapítói jogait csak a jövőben adhatja át a saját maga által létrehozott kuratóriumnak. Államiként – a kisebb, úgynevezett alkalmazott tudományok egyetemeit leszámítva – már csak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Magyar Képzőművészeti és a Magyar Táncművészeti Egyetem szerepel a listán.
