„Adóemelési stopot rendel el a kormány az önkormányzatoknál” – számolt be közleményben valamivel kedd éjjel 11 előtt a Pénzügyminisztérium (PM) a kormány késő este kihirdetett, pár órával később hatályba lépő rendeletéről. A kormány a rendeletben „megtiltja az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket”.

A veszélyhelyzet nélkül ezt így nem lehetett volna

Amit a PM közleménye nem említett az az, hogy a kormány a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény (vagyis a veszélyhelyzeti törvény) adta felhatalmazásra hivatkozva alkotta meg a rendeletet. Alapesetben ugyanis a kormány nem „tilthat” meg a helyi és a települési adókkal kapcsolatban semmit az önkormányzatoknak, legfeljebb az Országgyűlés, mivel ezekről az adókról törvények rendelkeznek. A veszélyhelyzeti törvény azonban felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletileg akár törvényeket is felülírjon – ahogy ebben az esetben tette.

Az adóstop-rendelet hatálya csak a veszélyhelyzetről szóló törvény hatályáig tart. Azonban az önkormányzatoknak minden év végén kell a következő évi adómértékeikről rendelkezni – így hiába ér véget valamikor 2021-ben a veszélyhelyzet, és veszti el hatályát az adóstop-rendelet, az önkormányzatoknak menet közben már nem lesz lehetőségük változtatni az adóikon.

A jogi helyzet nem egyszerű

A helyzet azonban eléggé kacifántos, a kormány ugyanis olyasmit tilt meg az önkormányzatoknak, amit azok (vagy legalábbis egy részük) már megtett. Méghozzá kötelező módon, a hatályos törvényeket betartva: november végéig ki kell hirdetniük a következő évre vonatkozó saját adórendeleteiket, hogy azok január 1-én hatályba léphessenek.

Ez azt jelenti, hogy

az önkormányzatok már kihirdették adórendeleteiket, mikor a kormány kiadta a saját magasabb szintű rendeletét arról, hogy mit nem szabad tartalmazniuk ezeknek az önkormányzati rendeleteknek.

Így sikerült egy jogilag rendkívül bonyolult helyzetet előidézni – szükségtelenül, a kormány még november közepén se lett volna elkésve.

Innentől az alábbi lehetőségek, esetleg ezek valamely kombinációja adódik:

• A kormányban nem ismerik az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.
• A kormány szándékosan az önkormányzati adórendeletek elkészülte és közzététele után vágott alájuk, szándékosan visszaél a veszélyhelyzet adta jogi lehetőségekkel.
• A kormányban valamilyen oknál fogva nem készült el időben az adóstop-rendelet. Ami fél oldal, mindössze három rövid paragrafus, szóval biztos nem a bonyolultság volt a probléma. Esetleg csak túl későn merült fel az ötlet, vagy kapott jóváhagyást a megfelelő szinten.

Fontos, hogy a kormányrendelet az önkormányzati rendeleteket nem írja fölül – vagyis azok továbbra is érvényesek, január 1-én pedig hatályba lépnek. Kivéve, ha az önkormányzatok maguk új rendeleteket nem alkotnak, amelyekben kimondják, hogy a kormányrendelet előtt közzétett adórendeletek (vagy legalábbis azok kormányrendelettel ütköző részei) nem lépnek hatályba január 1-én.

Nyilván azok az önkormányzatok vannak a legkönnyebb helyzetben, amelyek adórendeletei nem ütköznek (akár részben sem) a kormány adóstop-rendeletével.

A többieknek azonban lépniük kell.

Ha nem tesznek semmit, akkor az adórendeleteik (akár a kormányrendelettel ütköző formában) január 1-én hatályba lépnek.

Ezek után az illetékes kormányhivatal törvényességi felhívást adhat ki arról, hogy az adott önkormányzati rendelet magasabb rendű jogszabállyal (az adóstop-kormányrendelettel) ütközik. Ha az önkormányzat továbbra sem intézkedik, a kormányhivatal bíróságra, a Kúriára viheti az ügyet. Amely szinte biztosan a kormányhivatalnak ad igazat, és megsemmisítheti az önkormányzat adórendeletét, illetve annak a kormányrendelettel ütköző részét. Az önkormányzat itt kerülhet komoly pácba, év közben ugyanis nem alkothat új adórendeletet. Tehát például teljes egészében építményadó nélkül maradhat.

A kormányhivatal és a Kúria eljárásai összességében persze hónapokig elhúzódhatnak, miközben (remélhetőleg) hatályát veszti a veszélyhelyzet, és vele az adóstop-rendelet. Ez azonban mellékes, az számít, hogy az adóstop-kormányrendelet január 1-én hatályban lesz, amikor hatályba lépnek az önkormányzati adórendeletek – utóbbiak így ütközhetnek előbbivel. És ezt a Kúria visszamenőleg is megállapíthatja.

A kormány egyébként kétharmados országgyűlési többsége birtokában gyakorlatilag bármit megtehet a helyi és települési adókkal, sőt az önkormányzatokkal általában – akár Alaptörvényt is módosíthat. A törvényi szintű beavatkozás – mértékétől függően – komoly és precíziós, adott esetben több jogszabályt érintő munka. Mindenképpen bonyolultabb, mint a veszélyhelyzeti törvény ernyője alatt írni az utolsó utáni pillanatban egy pár bekezdéses rendeletet, hogy az önkormányzatok nem emelhetnek adót és nem vezethetnek be újat.

Ez gyengíti az önkormányzatok védekezését, ám a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerdai közleményében jelezte: akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. Ők azzal érvelnek, hogy a jogalkotási törvényben az van lefektetve, hogy visszamenőleges hatállyal jogszabály nem állapíthat meg kötelezettséget, nem korlátozhat, nem vonhat el jogot, és jogellenessé sem nyilváníthat valamely magatartást. Mivel a tiltó jogszabály az előbbi kötelezettség után két nappal jelent meg, így az visszamenőlegesen avatkozna be.

A közlemény arra is kitér, hogy ezzel együtt még az önkormányzati törvény betartása is kétségessé válhat egy-egy önkormányzat számára, mivel igencsak bajos lesz adók kivetése, vagy azok növelése nélkül kompenzálni az utóbbi időszak kormányzati elvonásait. Márpedig az ÖTV azt írja elő az önkormányzatok számára, hogy nem tervezhetik hiánnyal a költségvetésüket. A TÖOSZ elnök a közleményben még arra is kitért, hogy a működés is veszélybe kerülhet sok önkormányzatnál, ezért a rendkívüli önkormányzati támogatások iránt nőhet meg az igény.

Az önkormányzatokkal nem egyeztettek

A Pénzügyminisztérium indoklása szerint az adóstop-rendelettel a kormány „adócsökkentésekkel segíti a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, munkáltatókat, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság újraindításához is. A […] rendelet biztosítja a lakosság, a családok és a vállalkozások védelmét, jövőre ugyanis adóemelésekkel, megszorításokkal egyetlen önkormányzat se sújthatja őket.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormány a járvány megjelenése óta mindig a lakosság és a vállalkozások érdekeivel, a közteherviseléssel stb. indokolja az önkormányzatokat érintő lépéseket. Azonban valami (nyilván fatális) véletlen folytán a kormányzati intézkedések mindig hátrányosan érintik az önkormányzatokat. A kormány a központi költségvetésből nem kompenzálja, nemhogy az önkormányzatok kieső bevételeit, de azokat sem, amiket tevőlegesen elvesznek tőlük.

Miután fideszes polgármesterek és szakértők is ellenezték Parragh László iparkamarai elnöknek az önkormányzatok bevételeit megnyirbáló javaslatait az iparűzési adó felfüggesztéséről, az önkormányzati vezetők azt gondolták, a kormány letett arról, hogy hozzányúljon a helyhatóságok adóbevételeihez. Sőt, Kósa Lajos már azt is közölte, hogy a Fidesz nem ért egyet az iparűzési adó eltörlésével. Ezért megdöbbenést keltett a kormány adóstop-rendelete – mondja a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Ráadásul

az összes helyi és települési adó befagyasztása sokkal több önkormányzatot érint, mint az iparűzési adóra vonatkozó javaslat.

Az elnök szerint az adóstop az önkormányzatok kétharmadát, körülbelül 2500-at érint, míg az iparűzési adó felfüggesztése csak 300-at érintett volna. A legtöbb önkormányzat ugyanis szed például telekadót, építményadót.

A kormány lépése különösen érthetetlen, mivel a helyi és települési adók mértéke törvényileg maximált, a kormányrendelet az önkormányzatok limiteken belüli mozgásterét veszi el – ezzel Gémesi György szerint

sérülnek az önkormányzatok Alaptörvényben garantált jogai

Illetve az önkormányzatok az adóstop miatt

nem tudják válság körülményeihez és a helyi gazdasági jellemzőkhöz igazítani a közterhek elosztását.

Vagy más szóval a kormány lehetetlenné tette az önkormányzatok belső adóreformjait. Gödöllő – ahol Gémesi György a polgármester – például 200 négyzetméteres alapterületig el akarta törölni az építményadót, ezzel is tehermentesítve a kisvállalkozásokat, az adóterhet részben a nagyobbakra hárítva. Az adóstop-rendelet miatt azonban erre az önkormányzatnak nem lesz lehetősége.

A kormány adóstop-rendelete azért is „barátságtalan”, mert előzetesen

egyáltalán nem egyeztettek az önkormányzati szövetségekkel.

És még több forrást vonnak el az önkormányzatoktól, amelyek a kormánnyal ellentétben nem tervezhetnek hiányt a költségvetéseikben, a sok bevételkiesés és elvonás így kényszerűen hatással lesz az önkormányzati szolgáltatások színvonalára – figyelmeztet a MÖSZ elnöke. Mindez miközben az önkormányzatokra is pluszfeladatok hárulnak a járvány kezelése miatt – igaz, a kormány még a járványra vonatkozó részletes információkkal sem segíti őket.