Hosszú és kemény vita után, szinte az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás Norvégia és Magyarország között az Európai Gazdasági Térség országai és a Norvég Alapok felhasználásáról – jelentette be a budapesti norvég nagykövetség.

A támogatási összeg 214,6 millió euró.

A támogatási programnak Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje, a pénzekből azonban eddig egy fillér sem érkezett a magyar kormány civilellenes háborúja miatt. A magyar kormány a civil szervezeteket segítő programok itteni kezelése miatt került konfliktusba a norvégokkal:

Orbánék azt akarták elérni, hogy beleszólásuk legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, a támogatók azonban hallani sem akartak ilyenről.

A közlemény szerint a most született megállapodások független pénzforrásokat biztosítanak a civil szervezetek részére és az előző időszaknál nagyobb összeggel támogatják a klímavédelmi és energetikai kezdeményezéseket, az üzleti fejlesztéseket és innovációt, továbbá jelentős támogatást biztosítanak helyi és regionális fejlesztésekre, valamint a roma lakosság társadalmi integrációjára.

Az együttműködési megállapodások az Alapok 2014–2021-es időszakának végrehajtására vonatkoznak, a projektek megvalósítási határideje azonban valamennyi kedvezményezett országban 2024 április vége. (Eredetileg 2014–2020-as ciklusról volt szó, a jelek szerint itt sikerült módosítást elérni.)

A hétfői megállapodásból – melyet Trine Skymoen Norvégia budapesti nagykövete és Ágostházy Szabolcs Imre, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár írtak alá – az is kiderült, hogy a vitát még nem sikerült teljesen rendezni.

A norvégok feltételként szabták, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról egy független alapkezelő döntsön, az erről szóló megegyezés pedig alapfeltétele annak, hogy kifizessék a pénzeket.

Az együttműködési megállapodások hivatkoznak a EU költségvetési megállapodásába belefoglalt jogállamisági rendeletre is.

A külön eljárásrend ráadásul az EGT és a Norvég Alapok valamennyi támogatási forrásának folyósítására vonatkozik, nem csupán a civil szervezeteknek járóra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen program sem kezdődhet el, amíg nincs egyezség a civil támogatások alapkezelőjéről.

„Számunkra különösen fontos, hogy legyenek a civil szervezetek részére hozzáférhető források, és ezek kezelése a magyar hatóságoktól függetlenül történjen” – mondta Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter, aki azt is elismerte, hogy nehéz és hosszan tartó tárgyalásokat folytattak Magyarországgal.

Érdekes módon az egésznek Norvégiában nagyobb visszhangja van, mint Magyarországon. A megállapodásról szóló kormányrendelet a december 18-i közlönyben megjelent, de a kormány ezt nem verte nagy dobra.

A norvégok után az ITM is kiadott egy közleményt a megállapodás aláírásáról. A többi között azt írták, Magyarország már a harmadik időszakban részesül a norvég alapból, a megállapodások aláírásával a mintegy 11 milliárd forint értékű nemzeti hozzájárulást is beleértve összesen több mint 86 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt lehet majd igénybe venni.

A korábbi finanszírozási időszakokban megkezdett közös munka folytatása a társadalmi és gazdasági gyarapodást támogató további fejlesztések megvalósítását teheti lehetővé Magyarországon

– írja az ITM, egy hang utalás sem téve a korábbi konfliktusra.

A megállapodások a felek szerint minden érintett megelégedésére alapozzák meg a hosszú távú együttműködés eredményes folytatását

– zárul a közlemény.