Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014–2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására – írta a Népszava.
Az ügy előzménye, hogy a magyar kormány konfliktusba került a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok itteni kezeléséről: azt akarták elérni, hogy beleszólásuk legyen mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, a támogatók azonban hallani sem akartak ilyenről. Az ügyben kirobbant vitát pedig azóta sem sikerült rendezni.
Orbán Viktor több száz milliárd forintos harcot indít a civilek ellen
Hiába fogadták el a Stop Soros törvénycsomagot, és hiába akadályozzák a Norvég Alap fejlesztési pénzeinek kiutalását, a kormánynak ez nem elég, folytatja a civil szervezetek elleni háborúját. A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről.
A következmények több mint jelentősek a Népszava szerint: Magyarország sem az EGT Alap 109 millió eurójából, sem a Norvég Alap 105,7 milliójából nem kapott egy centet így sem. Az ország ezzel összességében több mint 214 millió euróval lett szegény a napilap szerint. Pedig a kormánynak mindvégig lehetősége volt arra, hogy a pénzek sorsáról döntsön.
Az ügy másik kellemetlensége, hogy az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz.
