szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Navalnij-ügy borította az eddigi külpolitikai irányvonalat – írja a Der Spiegel.

"A Szovjetunió bukása óta még sohasem volt ennyire komplikált a két állam kapcsolata" – mondta a Der Spiegel tudósítójának Andrej Kortunov, az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya, amikor Angela Merkel német kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Alekszej Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

"Valaki el akarta némítani Navalnijt!" – hangsúlyozta Merkel, és az orosz szakértők szerint ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában.

Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő például úgy fogalmazott, hogy "Putyint hátbaszúrták!" Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette.

A németeket mindez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok állítólag elképedtek, hogy egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal.

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben tett el láb alól egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij-ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Heiko Maas német külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a Navalnij-ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az Északi Áramlat 2 egyezményt. Orosz kollégája, Szergej Lavrov sietett is kijelenteni: a német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott.

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó, hanem arról, hogy Németország újra elkötelezte magát az USA mellett. Ezt mutatja Lavrov évvégi értékelése: "Az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy többpólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik, miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban."

Vagyis szerinte a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Joe Biden választási győzelmét követően.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik, mint Lavrov. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkellel is, a Navalnij-ügyet pedig a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel idén távozik, és utóda határozza majd meg, mennyire igazodik Berlin Joe Biden amerikai elnök diplomáciájához.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!