2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett – derül ki a GKI friss kutatásából, amely szerint így hiába volt az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a KSH adatai szerint gyakorlatilag nem változott. Ez mutatja az is, hogy a legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.

A GKI ehhez hozzáfűzi, hogy a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, hiszen például külföldön realizálták azokat.

Mindez azt is jelenti, hogy

még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egygyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.

Nem segít az sem, hogy amíg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Így pedig a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán – olvasható a GKI elemzésében.