Ugyan a kormány a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt bezáratta a nem létfontosságú termékeket árusító üzleteket, akadnak boltok, amelyek – talán – kiskaput találtak a kormányrendeleten. Egyes üzletek ugyanis lehetővé teszik a webshopjukban interneten keresztül rendelt termékek személyes átvételét az amúgy bezárt fizikai üzlet ajtajában, parkolójában stb.

• Az Alza például arról tájékoztatta a vásárlóit, hogy „a vonatkozó kormányrendelet értelmében bemutatótermünk csomagátadó pontként változatlan nyitvatartással üzemel”.
• A Decathlon tájékoztatása szerint „csomagok átvétele az áruház bejáratánál, illetve saját parkolóval rendelkező áruházak esetében 'Drive-in' opcióval megoldható”.
• Ugyanakkor az Ikea például úgy értelmezte a kormányrendeletet, hogy nem biztosíthat személyes átvételt, csak házhoz szállítást kínálhat.

AFP / Nicolas Tucat

Az üzletben és az üzlet előtt

A hvg.hu március 7-én kérdezte a kormányt, hogy szabályos-e bemutatótérben árut átadni. A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza ez volt: „A pénteken megjelent jogszabály a postai és csomagküldési szolgáltatás végzést engedi. Azon üzlet, amely a jogszabály alapján nem lehet nyitva (pl. ruhaüzlet), annak bemutatóterme nem lehet nyitva. Tehát

a jogszabály alapján zárva tartó üzletben a bolti átvevőpont nem működhet.

Ugyanakkor a benzinkúton vagy postán lévő átvevőpontok üzemelhetnek.”

Március 9-én külön rákérdeztünk, hogy a kormányrendelet lehetővé teszi-e az online rendelt termékek személyes átvételét a fizikai üzlet bejáratában, parkolójában stb. A kormány erre a fentivel szóról szóra megegyező választ küldte el újra. Ezt értelmezhetjük úgy is, hogy

voltaképpen nem válaszolt a feltett kérdésre, hiszen az ajtóban vagy parkolóban történő átadás esetén a szó szoros értelmében nem működik átvevő pont az üzletBEN.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kikérte a a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) állásfoglalását az ügyben. „Jogértelmezési szempontból úgy vélem, ha olyan webes termékről van szó, amelynek az átvevőpontja a kormányrendelet 4. §-a alapján nyitva lehet, akkor a terméket a vásárló átveheti, egyébként nem. A szolgáltatásokat szabályozó 6. § (1) bekezdés 5. pontja alapján a házhozszállítási szolgáltatás működhet” – válaszolta az NNK.

Fazekas István

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az NNK értelmezése, nem pedig a kormányé.

Az Ecommerce Hungary érdekképviseleti szervezet pedig kedden bejelentette, hogy egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal a helyzet tisztázására. A szervezet még korábban azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a személyes átvételi szolgáltatást nyújtó (azaz a csomagküldés utolsó fázisát megvalósító) üzlethelyiség kizárólag ennek a csomagátadási szolgáltatásnak a biztosítása érdekében nyitva lehet, de normál (fizikai jelenléten alapuló vásárlási folyamatban) vevőt nem fogadhat.

A rendelet és a kereskedelmi törvény nem egyértelmű

Maga a kormányrendelet nem fogalmaz egyértelműen. Egyrészt előírja, hogy

a kivételként fel nem sorolt üzletben a foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni

– vagyis a kivételek közé nem tartozó üzletekbe tilos vásárlókat beengedni. A megrendelt termékek ajtón keresztül történő kiadása esetében ugyanakkor a bolt nem engedi be a vevőt, így eleget tesz a rendelet betűjének.

A rendelet ugyanakkor azt is előírja, hogy

a kivételek közé nem tartozó üzlet „köteles zárva tartani”.

MTI / EPA / Focke Strangmann

a kereskedelemről szóló törvény (Kertv.) nem definiálja pontosan, mi az a zárva tartás (se azt, hogy mi a nyitva tartás).

Az biztos, hogy a Kertv. különbséget tesz az üzletek „üzemeltetésének” és „nyitva tartásának” rendje közt.

Mivel az üzemelés és a nyitva tartás nem fedik egymást, az ajtóban terméket átadó üzletre értelmezhető, hogy ugyan zárva van (amennyiben nem enged be vásárlókat), de üzemel (amennyiben egyéb tevékenységeket végez – például takarítanak bent, leltároznak, alkalom adtán kiadnak az ajtón néhány csomagot).

Értékesítés-e a csomag átadása?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet álláspontja szerint azonban a bezáratott üzleteknek nem lehet a netes rendeléseket az ajtóban átadni – közölték a Telex.hu-val. Bezárt üzlet kapujában vagy közvetlen közelében való átvételnek két formáját lehet megkülönböztetni: ha ez az üzlethez tartozó magánterületen történik vagy ha közterületen történik (a bolt utcára nyíló ajtajában).

pexels.com

A TASZ szerint a bolt melletti, magánterületen lévő, az üzlet részét képező csomagpontnak-átvevőhelynek is zárva kell lennie, vagyis az átvétel idejére sem tartózkodhat ott vásárló. Ha pedig a bolt ajtaja közterületre nyílik, akkor ez már közterületi értékesítésnek minősül, és engedélyköteles.

Az előbbi esettel kapcsolatos érvelésbe nehezebb belekötni – bár az ennyire szigorú értelmezés életszerűtlen. Hiszen az következne belőle, hogy egy üzlet magánterületére belépni sem léphetnek olyanok, akik nem a cég foglalkoztatottjai.

Tehát például egy bezáratott bolt parkolóján átsétálni is tilos lenne egyszerű járókelőknek. A jogalkotói szándék vélhetően nem ez volt, hanem hogy a vásárlótérben ne tartózkodhassanak vevők.

Az utóbbi esettel kapcsolatos érveléshez hozzátartozik, hogy feltételezi: a neten megrendelt és jó eséllyel kifizetett csomag átadásakor értékesítés történik. A kereskedelmi törvény alapján ez megint csak nem egyértelmű. A törvény szerint „közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység”. A kiskereskedelmi tevékenység pedig: „üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is”.

AFP / CAIA IMAGE

Minden további nélkül lehet úgy érvelni, hogy a csomag átadása már nem része az értékesítésnek – minthogy maga az értékesítés a webshopban történt. Ez az értelmezés azért is életszerű, mert máskülönben a házhoz szállítást végző futárok is értékesítési tevékenységet végeznének – miközben nem.

Egyébként ha a bezáratott boltok nem adhatnak ki csomagot a csomag vevőjének, akkor a kormányrendeletben külön szabályozni kellene, hogyan és miért adhatnak ki csomagot olyan személynek, aki nem a csomag vevője – vagyis a futárnak, aki elviszi a csomagot a vevőnek vagy az átadópontra.

Egyelőre tehát nem tiszta a kép, csak annyi biztos, hogy a boltok másképp értelmezik a jogszabályt, így az online rendelt árukkal kapcsolatban érdemes a bolt weboldalán tájékozódni az átvételi lehetőségekről.