Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A múlt hónapban indult el a Bank360 Lakossági Hitelkeresleti Index, amely a fogyasztók online keresési aktivitása, tehát a főbb keresési kulcsszavak és kifejezések keresési gyakorisága, valamint a Bank360 saját adatai alapján nyújt képet a legfőbb lakossági hiteltípusok iránt támasztott keresletről. A mutató – amely a koronavírus-járvány hazai berobbanása előtti időszakot veszi bázisnak, tehát a 2020. januári keresleti szint esetén veszi fel a 100 százalékot – februárban a 86,1 százalékos értéket vett fel.
A Bank360 összefoglalójából kiderül, hogy az index a koronavírus tavaly márciusi, magyarországi megjelenésekor azonnal jelentős visszaesést mutatott, és bár a március-áprilisi időszakot követte némi korrekció, az év hátralévő részében folyamatosan csökkent a fogyasztók online érdeklődése a főbb lakossági hitelek iránt. A mélypontot tavaly november-decemberben érte el, a 2021. januári felpattanást pedig most újra kisebb korrekció követte.
A mutató alindexei a tavalyi év során mind hasonló trendet követtek, némi eltérés azonban érzékelhető volt a különböző hiteltípusok szempontjából. A lakáshitelek iránti kereslet például tavasszal érte el a mélypontot, a személyi kölcsönök és a babaváró hitel esetében viszont ősszel mutatkoztak a legalacsonyabb értékek az elmúlt évben.
Az idei folyamatok viszont már jelentős eltérést mutatnak: a személyi hitelek iránti kereslet-növekedés egyelőre töretlennek bizonyul, a lakáshitelek és a babaváró iránti kereslet emelkedése viszont már egy hónap után megtört.
Varga Zsombor, a Bank360 elemzője szerint nyugodt gazdasági időszakban az alindexek nagy pontossággal tudják megbecsülni a hitelek folyósítási trendjét, akár egy-két hónappal előre is. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság viszont jelentősen megbontotta ezt az összefüggést. Ennek esetleges jövőbeni visszarendeződése jól jelezheti majd, hogy miképpen enyhülnek azok a járvány által generált hatások, melyek jelenleg mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalra jelentős befolyást gyakorolnak.
Mi várható a lakáshiteleknél, a személyi kölcsönöknél és a babaváró hiteleknél?
A lakáshitelekre vonatkozó alindex alapján ezen a területen mostanában várhatóan emelkedik a kereslet, áprilisban viszont ismét lassulás lesz tapasztalható. A Bank360 pontbecslése 71,4 milliárd forint februári, 85,2 milliárd forint márciusi és 75,8 milliárd forintos áprilisi hitelkeresletet vetít előre. Utóbbi esetben a pontbecslést 10,5 milliárd forintos előrejelzési sáv kíséri mindkét irányban. A várható értékeket lefelé mutató kockázat jellemzi a januárban tapasztalt óvatosság és a márciusban elrendelt további lezárások miatt.
A személyi kölcsönök esetében a koronavírus okozta törés tartósnak bizonyul: bár korábban már 50 milliárd forint környékén alakult, tavaly márciusa óta nem volt 30 milliárd felett a havi folyósítás. A piac annak ellenére nem talált még magára, hogy januárban megjelentek a fogyasztóbarát személyi hitelek, kivezették a szigorú banki elbírálást kiváltó THM-plafont, és a vonatkozó alindex szerint már a hitelfelvevők túlzott óvatossága sem jelent gátat.
A Bank360 mérése alapján februárban növekedhet a személyi kölcsönök iránti kereslet, még ha a válság előtti számok nem is köszönnek egyelőre vissza. Februárra a pontbecslés 39,3 milliárd forintos keresletet valószínűsít, amit jelentős, 16,1 milliárd forintos előrejelzési sáv kísér mindkét irányban. A várható értékeket ebben az esetben is lefelé mutató kockázat jellemzi.
Ami a babaváró hitelt illeti, a Bank360 elemzői februárban azt tapasztalták, hogy az ügyfelek érdeklődésének volumene 17,5 százalékkal maradt el a januári értéktől, és 8,2 százalékkal a tavaly februári adattól. Ennek ellenére – a korábbi időszakban megfigyelt magas érdeklődés alapján – a babaváró alindexének pontbecslése februárra 67,7 milliárd forint, márciusra pedig 57,8 milliárd forint keresletet vetít előre. Ez utóbbit a korábbiaknál is jelentősebb, 17,9 milliárd forintos előrejelzési sáv kísér mindkét irányban, a várható értékeket pedig ebben az esetben is lefelé mutató kockázat jellemzi a bizonytalan jövőbeni környezet miatt.
