Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Rengeteg válaszadó nyilatkozott úgy egy friss felmérésben, hogy a járvány alatt felélte szinte az összes megtakarítását. A Bank360 a Facebookon tette elérhetővé felmérését, melyben arról kérdezték a válaszadókat: hogyan változott az anyagi helyzetük a járvány alatt.
A 2041 válaszadó közel háromnegyede volt nő (73,5%), 16 százalék budapesti és ennek megfelelően 84 százalék vidéki. A kitöltők 91 százaléka a 18 és 65 közötti korosztályba tartozik, közülük a 35 év alattiak aránya 66 százalék volt. Többségében fiatalok töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók nagyrészt, 44,2 százalékban fiatal vidéki nők voltak.
A felmérésben részt vevők anyagi helyzete, a koronavírus-járvány első éve után nem fest túl rózsásan. A válaszadók csaknem kétharmada, 66,4 százaléka mondta azt, hogy negatívan érintette őket a járvány, és csupán 6,6 százalék mondta, hogy a pénzügyi helyzete javult ez idő alatt.
A válaszadókat arról is kérdezték, hogy mekkora megtakarítással rendelkeznek most, illetve mekkora megtakarítással rendelkeztek a járvány előtt. A válaszadók 50 százaléka emlékezett úgy, hogy a járvány előtt egyhavi vagy annál kevesebb vésztartalékkal rendelkezett, ez a szám ugyanakkor mára 75 százalékra nőtt. “Legkisebb mértékben azoknak a száma csökkent, akiknek egy évnél is hosszabb időre elegendő megtakarításuk van, tehát úgy tűnik, a válaszadók közül az anyagilag legjobb helyzetben lévők szenvedték meg a legkevésbé a körülményeket, nem meglepő módon” – közölte Bagyinszki Dániel, a Bank360 szerkesztője.
A kérdőívben rákérdeztek arra is, hogy azok, akik rendelkeznek megtakarítással, miben tartják azt. A válaszadók 63 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik otthoni, készpénz-megtakarítással. A második leggyakoribb megtakarítási forma a számlán tartott számlapénz volt forintban (31%), ezt pedig a készpénzben tartott euró vagy dollár követte (6,5%).
Az elmúlt egy évben nemcsak a megtakarítások apadtak egyébként, hanem a megtakarítások havi összege is. 30,9 százalékról 50,4 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik semennyi pénzt nem tudnak már havonta félrerakni. A kitöltők több mint negyede, 26,7 százaléka tudott a járvány előtt legalább 25 000 forintot félrerakni egy hónapban, mára ez az arány 16,3 százalékra csökkent. Azoknak, akik félre tudnak tenni havi pár ezer forintot, jól jöhet egy jövedelembiztosítás is. Ezzel ugyanis jelentősebb megtakarítás nélkül is gondoskodhatnak arról, hogy egy esetleges keresőképtelenség vagy állásvesztés esetén a víz fölött maradjanak.
