Az Európai Bizottság szerint a magyar infláció az uniós átlag duplája lesz
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
A legtöbben az inflációt okolják a rossz anyagi helyzetük miatt.
A koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig drasztikusan csökkent a bevétele – derül ki a Publicus Intézet április végén, több mint ezer fős mintán végzett felméréséből, amit a Népszavának készítettek.
A megkérdezettek 17 százalékának a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja elvesztette a munkáját. A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalék azoknak az aránya, akiknek azért lett alacsonyabb a bevétele, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.
Rendkívül magas volt a megkérdezettek között (65 százalék) azoknak az aránya, akik szerint a rossz pénzügyi helyzetüket a magas infláció okozza, különösen az élelmiszerárak emelkedése érintette érzékenyen őket.
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
A Népszava szerint a Publicus eredményei még így is jobb helyzetet mutatnak, mint a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: náluk az jött ki, hogy tízből négy magyar úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete.
(Képünk illusztráció)
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.