Már másodszor ítélheti börtönbüntetésre a magyar származású francia exelnököt egy bíróság, amely ezúttal a 2012-es elnökválasztási kampány anomáliáit vizsgálja. Sarkozy sikeres 2007-es elnökválasztási kampánya esetében amiatt indult vizsgálat, hogy valóban kapott-e 5 millió eurót Moammer Kadhafi akkori líbiai elnöktől, ahogy azt a diktátor fia, Szaif Al Iszlam Kadhafi állítja. A 2012-es sikertelen kampány finanszírozása szintén problematikus. Akkor Sarkozy és kampánycsapata túllépte az engedélyezett kereteket, és kissé túlságosan is unortodox módon gazdálkodott a beérkezett pénzekkel.

A 2012-es kampányban 42,8 millió eurót költöttek el - lényegesen túllépve a törvényben engedélyezett 22 millió eurót. A különbséget kreatív könyveléssel tüntették el. Emiatt Sarkozy akkori választási kampányának több felelőse bűnösnek vallotta magát.

A per - több halasztás után - csütörtökön megkezdődött ugyan, de a dolgok elevenébe csak kedden vágnak bele - írja a párizsi Le Monde, amely korábban már azt jósolta, hogy a bírósági ítéletek véget vetnek a mindmáig igen ambiciózus 66 éves Nicolas Sarkozy politikai pályafutásának.

Maga Sarkozy ebben a perben maximum egyéves börtönbüntetést kaphat, és ezt fel is függeszthetik, de a presztízsveszteség így is óriási.

Az első elnök, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek

Nicolas Sarkozyt a bírósá g március elején hároméves szabadságvesztésre ítélte egy korrupciós ügyben. A három évből két évet felfüggesztettek, de egyet le kellene ülnie Franciaország exállamfőjének - erre még nem volt példa Franciaországban. Az elnököt mentelmi jog illeti meg, amíg az Élysée-palota lakója, de utána a vizsgálóbírók szabad kezet kaphatnak, ha van mit kivizsgálni. Nicolas Sarkozy fordulatos pályafutása alatt pedig akad jócskán kivizsgálnivaló.

Az exállamfő természetesen fellebbezett. "Mindvégig harcolni fogok az igazamért" - nyilatkozta Sarkozy, aki végzettsége szerint jogász, tehát nagyon is tisztában van a lehetőségekkel.Egyúttal persze politikus is, akinek minden ilyen per komoly csapást mér a reputációjára.

Kadhafi árnya kísért

Líbia vezetője állítólag 5 millió euróval támogatta Sarkozy választási kampányát 2007-ben. Cserébe az Élysée-palotában fogadta a fantaszta diktátort, aki parancsnoki sátrat ütött föl a Champs Élysée-n. Ez még nem lett volna baj, de komoly együttműködést remélt azért, mert támogatta Sarkozy választási kampányát. Az elnök nemet mondott, mert tudta, hogy ha enged, más szponzorok is a szorítóba léphetnek. Olyan afrikai diktátorok, akik évtizedek óta pénzelik a francia elitet: elég az olajban gazdag Gabon uraira, a Bongo családra utalni, amelynek vagyonát most vizsgálja a párizsi ügyészség.

Kadhafi pimasz ajánlatára Sarkozy azzal válaszolt, hogy elkezdte a diktátor ellenfeleinek támogatását. Kadhafi meg is bukott 2011-ben, testét széttépte a lázadó nép.

Ezek után Sarkozy volt az első nyugati elnök, aki Líbia földjére lépett, és ott üdvözölte a "szabadság győzelmét". Líbiában azóta is teljes a káosz. A diktátor fia, aki az ötmillió eurós támogatásról oly sokat beszélt, fogságban van. Ettől függetlenül a vizsgálóbírók kínos kérdéseket tehetnek fel az exelnöknek.

Nicolas Sarkozy intézte el a jövő évi futball világbajnokságot Katarnak, amelynek jelenléte a világ sport életében minimális volt. Ám a katari emír vállalta, hogy megveszi Sarkozy kedvenc focicsapatát, a Paris Saint-Germaint, annyi pénzt fektet bele, hogy abból világsztárokat is lehet venni. Az üzletet megkötötték: Neymar és más sztárok meg is érkeztek, Katar pedig megkapta a futball vb rendezési jogát - hála az UEFA akkori elnökének, a FIFA alelnökének, Michel Platininak. Az egykori legendás középpályás az Élysée-palotában kapta a megbízatást, és azt teljesítette is, ám Platini azán belebukott számtalan korrupciós ügyébe. Amikor megkérdezték tőle, miért vállalta fel a katari foci vb ügyét, akkor tömören csak ennyit válaszolt: "nem lehet nemet mondani Franciaország elnökének!"