Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Minden hónap áremelkedést hozott az elmúlt egy év során az élelmiszerek piacán, a növekedés éves mértéke 27,1%-ot ért el - közölte az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése. Ilyen folyamatos áremelkedést tíz éve nem tapasztaltak, ráadásul az utolsó mért hónapban 5,8%-os volt a drágulás, és ezt már mindenütt megérezték.
“Nagyon kicsi a mozgástér: ha egy országban élelmiszer-termelési válság alakul ki, vagy valahol nagyon megugrik a kereslet, akkor megbomlik a világ piac egyensúlya” - nyilatkozta a Les Échos-nak a FAO egyik közgazdásza. Abdolreza Abbassian hozzátette, hogy az áremelkedés a lehető legrosszabb pillanatban történik, mert a pandémia miatt a családok jelentős hányadának pénzügyi gondjai támadtak.
Miért nőnek az élelmiszerárak? Elsősorban azért, mert a kukoricáért ma 40%-kal többet kérnek a chicagói tőzsdén. Májusban 7,75 dolláros csúcsot ért el a termény, amely sok feldolgozott élelmiszer és takarmány alapjaként fontos szerepet tölt be az ellátási láncban. Az ár azóta valamelyest csökkent, de maradt a világpiaci valóság: a kereslet egyre nő, és ezzel a kínálat nem tudja tartani a lépést. Főként azért, mert szárazság pusztít Brazíliában, amely a világ egyik legfontosabb kukoricaexportőre.
Safrinhának hívja a köznép Brazíliában a kukoricabetakarítást, amely a szója után a második a nagy aratások sorában. A Les Echos rámutat arra, hogy húsz éve a safrinha még csak 35 millió tonna kukoricát jelentett, ez azután felment 100 millióra, vagyis fontos világpiaci tényező lett. A szakértők most azzal számolnak, hogy a termés vesztesége legkevesebb 10% lesz a szárazság miatt.
De ez nem minden: Brazíliából kevesebb cukor érkezik a világpiacra, pedig ez az ország a legnagyobb exportőr.
A kielégíthetetlen kínai kereslet
Kínában több mint százmillió disznót kellett leölni az afrikai sertéspestis miatt, és most zajlik a tenyésztés felfuttatása. Ezért óriási a takarmánykereslet. Minden más piacon is azt tapasztalta a FAO, hogy a kínaiak felvásárlása jelenti a legfőbb keresletet, amely azután áremelkedést idéz elő az élemiszerek piacán. Persze vannak más tényezők is: a szója például azért drágul, mert üzemanyagot készítenek belőle. A kávé ára 23%-kal lett magasabb az év eleje óta. Ennek fő oka, hogy a legfőbb exportőrök közé tartozó Kolumbiában zavargások voltak, miközben Brazília is csökkentette a kávétermelést a járvány miatt, a kínaiak vágya a kávé iránt azonban nem csökkent, hanem még növekedett is a pandémiát követő nyitás után.
A húspiacon ugyanez a helyzet: Ázsiában lényegesen nő a kereslet a baromfi, disznó és a marhahús iránt. Itt is Kína a legfőbb vásárló, ahol a pandemia viszonylag kis gazdasági kárt okozott. Más ázsiai országok is fokozzák hús vásárlásaikat a világpiacon, ezért ezek az árak is növekednek - állapítja meg a FAO jelentése, melyet a párizsi Les Échos ismertet.
