Kétmilliárd forint veszteséggel zárta a 2020-as évet a BKK, a fővárosi közlekedésszervező – derül ki a vállalat beszámolójából. Ez a veszteség voltaképpen meglepően kevés, adva, hogy a járvány miatt a cég 25 milliárd forint jegyárbevételt bukott. Mármint a 2019-es 67 milliárdhoz képest, ha nincs a járvány, a 2020-as bevétel minden bizonnyal meghaladta volna a 2019-est.

A BKK üzemi tevékenységeihez kapcsolódó szinte minden bevétel csökkent. Mivel kevesebb volt az utas, az állam 2,8 milliárd forinttal kevesebb szociálpolitikai menetdíj-támogatást adott. Ez a kedvezményesen utazók miatti kiesés ellentételezésére szolgál – egyébként már rég nem fedezi a tényleges kiesést, ezt már Tarlós István volt főpolgármester is többször felpanaszolta. Összességében a belföldi árbevétel 67 milliárd forint volt, 33 milliárddal kevesebb, mint 2019-ben.

Túry Gergely

8 milliárd alulfinanszírozottságot a BKV-nál hagytak

A BKK azért nem került katasztrofális veszteségbe, mert a fővárosi önkormányzat nagyrészt pótolta a kieső bevételt, 27,4 milliárd forinttal többet adott, mint a megelőző évben, 126,9 milliárd forintot. Ezzel együtt a BKK-nál 2 milliárd forint alulfinanszírozottság keletkezett, amit az önkormányzat nem térít meg. A magyarázat szerint a két tétel, a bevételkiesés és a meg nem térített alulfinanszírozottság rakták veszteségbe a céget.

A veszteség azért is lehetett volna nagyobb, mert nem csak a BKK-nál, hanem a BKV-nál is jelentkezett alulfinanszírozás, ráadásul még nagyobb, 8 milliárd forintos. A BKV (amelytől a BKK a tömegközlekedési szolgáltatásokat megrendeli) tulajdonosa nem a BKK, hanem a fővárosi önkormányzat, azonban a tulajdonosi jogokat a BKK gyakorolja. Így a BKK szokta ellentételezni a BKV-nál keletkező alulfinanszírozottságot, a 2019-es év után ez 10 milliárd forint volt. A 2020-as év után azonban

a járványügyi helyzet miatt előállt pénzügyi hiány miatt nem került sor az ellentételezésre.

Ezek után nem meglepő módon a BKV is veszteséggel zárta az évet, a mértéke 6,7 milliárd forint volt. A cég bevétele ugyan több mint kétmilliárd forinttal nőtt tavaly, de ez elenyésző a 2019-ben az előző évhez képest elért 13,5 milliárd forintos bővüléshez képest, és jól mutatja, hogy a járványhelyzet mennyire visszavetette a vállalatot, amelynek a látványosan lecsökkent forgalom ellenére is fenn kellett tartania a szolgáltatást.

A bevétel azért nőtt a járvány ellenére, mert annak nagy része a BKK-tól jön közszolgáltatási díj formájában. A buszok és villamosok járvány alatt is jártak, a beszámoló szerint a közszolgáltatási díjból önmagában 4,2 milliárd forinttal több folyt be, mint egy évvel korábban. A tömegközlekedésben nagy kiesés a jegy- és bérletbevételben volt, ám az a BKK-nál csapódott le.

Ami egyébként már 2019-ben is veszteséges volt, ráadásul nagyon, 4,7 milliárd forinttal. Akkor nagyrészt a kudarcba fulladt e-jegyrendszer elszámolása okozta a mínuszt. A megelőző évek azonban nyereségesen zárultak, így 2,5 milliárd forint volt az eredménytartalékban. Ezt a veszteség elvitte, sőt 2 milliárd mínuszba tette. Erre jön majd még rá a 2020-as veszteség.

A kormány a helyi adókkal kapcsolatos döntését kritizáló plakát a BKK megállókban

Túry Gergely

A kormány nem ad elég pénzt

A fővárosi tömegközlekedés problémái persze nem most kezdődtek, sőt még csak nem is 2019-ben. A rendszer hosszú évek óta alulfinanszírozott, a működésre ugyan van elég forrás, de a szükséges fejlesztésekre már nincs. A hiány könyvelésileg és fizikailag a BKV-nál jelentkezik veszteség, továbbá elöregedett járműpark, rendszeresen lerobbanó buszok, magas üzemeltetési költségek stb. formájában.

A fővárosi önkormányzat a központi költségvetésből 12 milliárd támogatást kap, amit továbbpasszol a BKK-nak. A BKK közvetlenül tízenpár milliárd forint szociálpolitikai menetdíj-támogatást kap, amit az állam a kedvezményesen utazók miatti bevételkiesés kompenzálására ad. Ez összesen 25 milliárd forint körüli összeg, miközben a fővárosi tömegközlekedés 200 milliárd forintba kerül évente (küszködő működéssel, halogatott fejlesztésekkel). A nemzetközileg elfogadott szakmai ökölszabály szerint

az utasoknak, a helyi önkormányzatnak és a központi kormányzatnak harmadolva egészséges állniuk egy város tömegközlekedésének költségeit.

Ezt az arányt a kormány nyilvánvalóan nem teljesíti.

A helyzet majdhogynem független attól, hogyan hívják Budapest főpolgármesterét, a kormány akkor sem adott elég pénzt a budapesti tömegközlekedésre, amikor a várost a fideszes politikus Tarlós István vezette.

Az azonban látványos, hogy az önkormányzatot és a BKK-t érő kommunikációs támadások enyhén szólva felerősödtek, mióta Karácsony Gergely a főpolgármester. Ráadásul a kormány elvonásokkal sújtotta a járvány által bevételeit tekintve amúgy is megtépázott Budapestet. Az indok a közös teherviselés volt – ám a kormány saját magán nem spórolt, sőt azt hangoztatta, hogy a járványválságban épphogy nem megszorításokra van szükség, hanem az állami szerepvállalás fokozására. Persze a kormány az éves hiány és az államadósság növelésével képes túlnyújtózkodni a takaróján, míg az önkormányzatok nem tervezhetnek hiánnyal, hitelt pedig csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel.

Karácsony Gergely CAF villamosok átadásán 2020. október 12-én

Vörös Szilárd

A kormány hitelhez se engedi a fővárost

Legutóbb azért érték kritikák a fővárost, mert használt villamosokat venne Frankfurtból újak helyett. Különösen, hogy van még opciója a CAF-fal kötött szerződésben újabb villamosok beszerzésére. A kritikákra Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke az alábbiakat reagálta:

1. Bár az előző városvezetés idején megígérte, a kormány nem biztosított forrást az új villamosok szállításához.
2. A főváros saját forrásból nem tudja előállítani az új villamosok megvásárlásához szükséges összeget a folyamatos kormányzati elvonások miatt.
3. A kormány nem hagyta jóvá az Európai Beruházási Bank kedvező hitelajánlatát, ami lehetővé tette volna az új villamosok megvásárlását.
4. A kormány azt sem támogatta, hogy az új villamosok az Európai Unió helyreállítási alapjából legyenek finanszírozva, miközben a villamosok meglévő szerződésből történő megvásárlása a leggyorsabb és leghatékonyabb felhasználása lehetett volna az uniós forrásoknak.

A beszerzéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón Balogh Samu hangsúlyozta, hogy Budapestnek szándékában áll lehívni az opciót a szerződésből, a hannoveri beszerzés ettől független. Sőt, a CAF-ok a szélességük miatt bizonyos vonalakon nem közlekedhetnek, a keskenyebb frankfurti villamosok azonban igen. Vagyis ezeken a vonalakon infrastruktúrafejlesztésre is szükség lenne, hogy fogadni tudják a CAF-okat, amire megint csak nincs pénz.

Mivel a további CAF-ok beszerzésére a fővárosnak jelenleg nincs pénze, az opciót meghosszabbították 2022. májusáig, remélik, addig tudnak élni vele.

Szintén meghosszabbították a Solaris trolik beszerzésére vonatkozó opciót.

Előznének

Túry Gergely

Kiszervezésről szó sem lehet

A nagy kérdés persze, közép- és hosszú távon hogyan lehetne megoldani a fővárosi tömegközlekedés finanszírozását, biztosítani fejlesztési igényeinek fedezetét. Különösen, ha a Fidesz marad kormányon, és folytatódik a szembenállás a városvezetéssel. A finanszírozási helyzetet még Tarlós Istvánnak sem sikerült rendeznie a kormánnyal, ezért passzolta le például a HÉV ágazatot az államnak, vagyis a MÁV-nak.

A kormány jelenleg nagy hangsúlyt fektet az elővárosi közlekedés fejlesztésére és jelentős összegeket szán arra. Nem kizárt, hogy készek lennének újabb darabokat lecsípni a fővárosból újabb vagyonelemek, szolgáltatási egységek átvételével. Ami valóban tehermentesítené a fővárost, ugyanakkor tovább szűkülne szerepe és mozgástere.

Mindenesetre

a városvezetésnek esze ágában sincs újabb vagyonelemeket átadni az államnak

– mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a hvg.hu-nak a járműbeszerzések témájában tartott sajtótájékoztatón. Az államosításokkal ugyanis eddig nem voltak jók a tapasztalatok, jellemzően enyhén szólva nem lett jobb az, amit az állam átvett, kezdve az iskolákkal, a kórházakkal, zárva a sort a hulladékgazdálkodással.

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes 2020. február 26-án a Városháza Dísztermében

Túry Gergely

A buszos ágazat fejlesztése kapcsán rendszeresen felmerül, hogy a BKV-n, mint házon belüli szolgáltatón kívül új szereplőket kellene bevonni. Sőt ez nem csak felmerül, Budapesten szolgáltat a BKV mellett az Arrivabus (volt VT Arriva) és a Volánbusz is. Tüttő Kata szerint azonban a jelenlegi városvezetés nem hisz a kiszervezésekben, sokkal inkább a beszervezésben, az integrálásban. Egyébként sem a képesség hiányzik a BKV-nál a szükséges fejlesztések lebonyolítására, a szolgáltatás ellátására, a probléma a forráshiány, vagyis hogy nincs elég pénz. Ezen pedig az sem segítene, ha új szolgáltatókat vonnának be.