Uniós források is cáfolták a Népszavának, hogy bármilyen formában is szóba került volna az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás megújítása, azonban az EGT-támogatások tárgyalásán még keménykedhet a magyar kormány.

Gulyás Gergely másfél hete a Kormányinfón beszélt arról, hogy 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt.

Korábban a lapnak a norvég külügyminisztérium is cáfolta, hogy meg kellene hosszabbítani az EGT-szerződést, ugyanakkor most a Népszava arról számolt be, hogy a magyar kormány még keresztbe tehet az Európai Unió tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló EGT-nek.

A cikk szerint novemberben elkezdődnek a megbeszélések arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia pénzügyi hozzájárulása az átlagnál fejletlenebb EU országok — köztük Magyarország — gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021–2027 között. Itt dől el, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek. A tárgyalásoknak nincs határideje, az EU-ban arra számítanak, hogy az egyezség jövőre megszületik. A megállapodást konszenzussal kell elfogadni, vagyis szükséges az összes résztvevő támogatása, így Magyarország, ha akarja, megfúrhatja azt.

A magyar kormánynak Norvégiával azért feszült a viszonya, mivel augusztusban a skandináv ország bejelentette, Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai, ezzel 77 milliárd forinttól esett el az ország. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.