Meredeken emelkedett és újabb történelmi csúcsot döntött a földgáz tőzsdei ára szerdán Európában, csakúgy mint az előző napokban és hetekben. A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF novemberi határidős jegyzésében a földgáz megawattóraként 161,5 euróba, azaz ezer köbméterenként 1936 dollárba került eddigi napi maximumán.

A jegyzés már nyitáskor meghaladta az 1500 dollárt, és délelőtt fél 11-ig rendületlenül emelkedett, egészen 1936 dollárig, azóta viszont folyamatosan csökken. Délután két órakor 114,12 euróba került a földgáz megawattóránként, azaz ezer köbméterenként 1368 dollárba.

Jó ideje folyamatosan drágul minden energiahordozó – szén, olaj, gáz és áram –, miközben az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett drágulást erősítik a klímavédelmi intézkedések, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő ára, valamint piaci spekulációk is.

Rekordmagasságba emelkedett a földgáz ára Európában

Németország és az USA Kijev feje fölött megállapodott az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezéséről. Kijev attól tart, hogy az oroszok kijátsszák az egyezséget, és az első lehetséges pillanatban leállítják a tranzitszállításokat Ukrajnán keresztül.

Január elején még 17,9 euróba került a földgáz megawattóraként a holland TTF-n, azóta csaknem tízszeresére nőtt az ára. Május elején 24,5 euró, június elején 26,5 euró, július elején már 36,3 euró, augusztus elején 41,8 euró, szeptember elején 50,4 euró, október első napján pedig már 93,6 euró volt az ár. A lassú, de kitartó emelkedés üteme szeptemberben vált drasztikussá, októberben pedig szinte hihetetlen mértéket öltött, és napról napra korábban elképzelhetetlen szintekre jutott el a földgáz ára.

Az energia iránti kereslet világszerte megnőtt, mivel számos országban kezd normalizálódni az élet a koronavírus-világjárvány okozta sokk után, és a gazdaságok növekedése meredeken ívelt felfelé. Ugyanakkor csökkent a kínálat, például Brazíliában, ahol az áram jelentős részét vízierőművekben állítják elő, az aszályok miatt nehéz a helyzet. A tavalyi tél számos országban szokatlanul hideg volt, és emiatt jelentősen csökkentek a gáztartalékok. Visszaesett a megújuló erőforrásokból származó energia termelése is, Németországban például amiatt, hogy kevésbé volt szeles az időjárás.

Egyes elemzők emellett azzal gyanúsítanak nagyvállalatokat, hogy hasznot húznak a piaci fejleményekből. Georg Zachmann, a gazdasági kérdések szakpolitikai kutatásairól közismert brüsszeli agytröszt, a Bruegel kutatóintézet közgazdásza rámutatott, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat teljesítette ugyan szerződéses kötelezettségeit Európa irányába, de a magas árak ellenére sem szállított több földgázt a pótlólagos kereslet kielégítésére. Zachmann szerint a Gazprom ezzel vagy még inkább fel akarja hajtani az árakat, vagy így próbál meg nyomást gyakorolni a sokat vitatott Északi Áramlat 2 vezeték gyorsabb üzembe helyezésének érdekében.

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezetékpár első vezetékének feltöltése hétfőn kezdődött el, a második vezetéken pedig folytatódnak az üzembe helyezés előtti munkálatok. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható, ebből a Gazprom korábbi közlése szerint 5,6 milliárd köbméter még az idén elérheti a német elosztórendszert. A Bruegel intézet arra számít, hogy áprilisra felére csökkenhetnek a gázárak, ha sikerül feltölteni az európai gáztározókat vagy üzembe helyezik az Észak Áramlat 2 vezetéket.

A földgáz drágulása felfelé hajtja az elektromos energia árát is a fűtési szezon közeledtével, miközben Európában a gáztározók töltöttségének szintje az átlagosnál jóval alacsonyabb: 20,5 milliárd köbméterrel marad el a tavalyitól a Gazprom számításai szerint. A szeptemberi átlagos töltési ütemet alapul véve október 12-én nagyjából 76 milliárd köbméter földgáz lehet az európai tározókban.

Egyes uniós országok már lépéseket tettek, hogy megvédjék a fogyasztókat. Franciaország áram- és gázárplafont vezetett be, valamint a szegényebb háztartásokat 100 euróval segítené. Olaszország 3 milliárd eurót fordítana a közüzemi díjak emelkedéséből adódó terhek enyhítésére, míg Spanyolország uniós szintű fellépést szorgalmazott, például közös beszerzés formájában. Lengyelország az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát, Luxemburg pedig az "egyes kereskedők részéről" tapasztalt spekuláció letörését szorgalmazta.