A független szakpolitikai intézet pénteki közleménye szerint bár az elmúlt évtized konjunktúrája idején a magyar gazdaság látványosan gyarapodott, Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legszegényebb tagállama, ezért át kellene alakítani a szociális juttatások rendszerét.

Úgy vélik, a szociális transzferek rendszere Magyarországon európai összehasonlításban meglehetősen szűkmarkú, emellett szétaprózott, túlbürokratizált és alacsony hatékonyságú, amivel épp a leginkább rászorulókat fosztja meg a segítségtől. Úgy vélik, ezt a rendszert radikálisan egyszerűsíteni kell. A fő cél szerintük, hogy tíz éven belül minden rászoruló magyar legalább a létminimumnak megfelelő összegből gazdálkodhasson.

Az Egyensúly Intézet szerint ennek érdekében minden létminimum alatt élő magyar számára alapjuttatást kell biztosítani, amely a legtöbb mai segélyt felváltaná. Az alapjuttatás havi 50 ezer forintról indulva 2030-ra érné el a létminimum szintjét (ez ma mintegy 100 ezer forint). Szerintük automatizálni is kell a rendszert: a transzferek megállapítását és kiutalását a NAV-ra bíznák, a piaci és szociális jövedelmek egységes hatósági nyilvántartása alapján. Azt is fontosnak tartják, hogy a szociális transzfereket ne háztartásonként, hanem személyre szabva utalják, mindenkinek a jövedelme függvényében.

Kitértek a nyugdíjakra is, azt javasolják, hogy minden nyugdíjas korú magyar állampolgárnak biztosítsák a méltányos életszínvonalat biztosító, a létminimum mindenkori összegének megfelelő alapnyugdíjat.

A gyermekszegénység csökkentése érdekében úgy gondolják, hogy lengyel mintára be kell vezetni a gyermeket nevelőket, eltartókat segítő, a létminimum mindenkori összegének felével megegyező alapjuttatást.

A közmunka intézményét is átszabnák, azt javasolják, hogy a szervezését az önkormányzatok hatásköréből kerüljön át megyei vagy központi kormányzati hatáskörbe. A fizetésüket is emelnék, a közmunkások bérét első lépésként a létminimum szintjére, majd 2030-ig fokozatosan a minimálbér szintjére kell emelni – írják.