Miközben nagyjából minden területen jelentős drágulás láthatunk, a teljes önkormányzati büdzsé mindössze egy százalékkal növekszik jövőre, azaz reálértéken nézve csökken a helyhatóságok költségvetése

– közölte a hvg.hu érdeklődésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, Gödöllő polgármestere.

Szerinte éppen ezért nagyon minimális lett az önkormányzatok mozgástere, így hiába várna el a lakosság ugyanolyan minőséget a szolgáltatásokban, azt nem lehet ugyanannyi pénzből előállítani. Emiatt szerinte sok helyen lesz visszaesés a működés színvonalában, Gödöllőn például a tervezett út- és járdaépítésekről fognak lemondani.

De sok más településen lesz kevesebb a zöldfelület, ritkábban fognak például füvet nyírni, ami a lakosság számára is érzékelhető lesz. „Olyan szinten van kivéreztetve a szektor, hogy bár csőd nem lesz, az ilyen típusú zavarok el fognak szaporodni” – prognosztizált Gémesi.

Fazekas István

Az önkormányzatokat érintő nehézségek közül kiemelte a helyi iparűzési adó (hipa) 50 százalékos elengedését, ami közel 300 településtől von el mintegy 150 milliárd forintot. Arra a felvetésre, hogy az állam kompenzációt ígér a helyhatóságoknak, úgy reagált: tavaly is csak az összeg felét térítették meg, így ez sok település számára jelent majd komoly kiesést. Hozzátette: bár idén májusban ígéretet kaptak arra a kormányzattól, hogy jövőre már nem vágják meg az ipa-bevételeket, azóta változott a kormány álláspontja.

„Nyilván politikai kérdés, hogy az állam kitől, mennyi pénzt von el és kinek mennyit ad, de azt nem lehet csinálni, hogy folyamatosan csökkentik a lehetőségeinket és elvárják ugyanazt a szolgáltatást” – fogalmazott Gémesi.

Nemcsak ez nehezíti az önkormányzatok életét Gémesi szerint: az építőipari árak emelkedése miatt az út- és járdaépítések, illetve a bölcsődék és óvodák vizesblokk-felújításai maradhatnak el, az üzemanyagárak növekedése a napi működést nehezíti, az pedig, hogy az önkormányzatok által leginkább használt élelmiszerek közel 30 százalékkal emelkedtek, a helyi étkeztetést hozzák nehéz helyzetbe.

Képünk illusztráció

Juhász István

„Bár természetesen a minimálbér emelése jó lépés, az egy olyan bérspirált okoz, amit ugyancsak ki kell gazdálkodni” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az energiaárak megugrását is megérzik az önkormányzatok, hiszen ők nem rezsicsökkentett árért vásárolják a gáz és az áramot. Bár Gulyás Gergely egy kormányinfón ígéretet tett arra, hogy amelyik önkormányzati cég szeretné, az bekerülhet az egyetemes szolgáltatási körbe, ám arról egyelőre a MÖSZ elnökének nincs tudomása, hogy ebben az ügyben történt-e bármilyen előrelépés. A legutóbbi, most csütörtöki kormányinfón Gulyás ismét megerősítette, hogy az önkormányzatok számára is lehetővé teszik a szolgáltatás igénybevételét, a helyhatóságok villamosenergia-támogatása becslések szerint 8 és félmilliárd forintba kerül majd.

Gémesi nagy problémának nevezte, hogy a kormány nemcsak azt tiltotta meg az önkormányzatok számára, hogy új adót, díjat vezessenek be, vagy emeljék a meglévők mértékét, hanem ezzel gyakorlatilag lehetetlenné teszik az adóátrendezést is. „Márpedig az adó egy részében kedvezményt lehetne adni a kkv-knak, miközben a különbözetet át lehetne terhelni a nagyobb, jobb teherbíró képességgel rendelkező cégekre” – mondta.

„Persze az év végén majd néhány – főleg fideszes - önkormányzat kap csokipénzt és fenn tudja tartani az eddigi szolgáltatási színvonalat, de az nem egy ország működtetése, hogy az egyik településen így, a másikon úgy” – fogalmazott Gémesi.

Gémesi György

Fülöp Máté

Arra a kérdésre, hogy a hitelfelvétel megoldás lehet-e a gondba került önkormányzatok számára, úgy fogalmazott, hogy „kölcsönt működésre felvenni életveszélyes, az már maga a vég”. Persze átmenetileg lehet likviditási hiteleket felvenni, amikor a helyhatóság tudja, hogy a következő hónapban úgyis befolyik majd a pénz, de azt sem egyszerű elérni, hiszen minden nagyobb hitelre külön kormányengedély kell. Hitelt fejlesztésre lenne érdemes így leginkább felvenni, de azt egyrészt vagy elkaszálja az állam, ahogy Gödöllő esetében is előfordult, vagy annyira ki vannak véreztetve a helyhatóságok, hogy ez a lehetőség fel sem merül. Szóba jöhetne még a pályázati fejlesztés, de az az önrész előteremtése miatt ez sem lesz sokaknak lehetőség 2022-ben.

Milliárdos kiesés, de hitelt inkább nem

Az önkormányzatok minden eddiginél nehezebb gazdálkodási év elé néznek – válaszolta a miskolci önkormányzat arra a kérdésünkre, hogy mennyire kell megszorítani a nadrágszíjat a jövő évi költségvetésben. A kérdéseinkre másik válaszoló önkormányzat, a győri városháza már óvatosabban fogalmazott, mint írták, nyilván meg kell húzni a nadrágszíjat, de hogy mennyire, azt nem tudják még megmondani. Ez többek közt azon is múlik szerintük, hogy mekkora lesz az állami támogatás, illetve azon is, hogy a garantált bérminimum költségnövekedését valamilyen részben megtéríti-e az állam.

Az viszont már most biztosnak látszik, hogy Győrben kevesebb pénz fog jutni karbantartásra, vagy a felújításra kevesebb pénz jut, és bár az intézményhálózatot fenntartják, „valószínűleg sportra is kevesebbet tudunk költeni, s vissza kell fognunk a lakóutca programot, az utak építését”.

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

Miskolc konkrétan számosította is a kieséseket a Covid-előtti időszakhoz képest:

• Gépjárműadó bevételelvonás: 450 000 000 forint,
• Idegenforgalmi adócsökkenés: 50 000 000 forint,
• Iparűzési adóbevétel 1% miatti csökkenés: 1 700 000 000 forint,
• Helyi közlekedés kieső állami támogatása: 490 000 000 forint,

Mindehhez hozzáadódik az energiaárak növekedése, ami Miskolc szerint a fentieken túl 1,4 milliárd forintos többletköltséget hoz majd a gazdasági társaságaiknál, „de a költségvetési szervek esetében is több száz millió forintos nagyságrendet jelent az áremelkedés”. Mindezekért mint írták, a kieső bevételek miatt nem meglepő módon minden területre kevesebb forrás jut, az önkormányzat ezért főként a kötelező feladatellátás biztonságos működtetésére törekszik.

Győr arra a kérdésünkre, hogy az energiaárak emelkedése okoz-e problémát, egy kérdéssel válaszolt: "Hol nem?" Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy energiaellátási zavar nem lesz, de ennek az az ára, hogy a többletköltséget máshol kell megspórolniuk. Ez meg nem billenti a költségvetést, de kétségtelenül nehézséget okoz – ismerték el.

Mindezzel együtt vannak olyan területek, amelyekre így többet költ a kérdéseinkre válaszoló két önkormányzat: Győr megemlítette, hogy a törvény értelmében többet kell költenünk a buszos tömegközlekedésre, de többe kerül például a közétkeztetés is. Az építőanyagok árának növekedése pedig a fejlesztéseket és a beruházásokat drágítja. Miskolc azt említette meg, hogy a kötelező béremelés és az ennek hatására összetorlódó bérsávok miatt vélhetően nőnek a költségeik, és ugye az energiaárak miatt „nagyságrendekkel nagyobb” kiadással számolnak.

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

Arra a kérdésre, hogy kérnek-e bármilyen kompenzációt az államtól, Győr úgy reagált, hogy „minden lehetséges csatornán jeleztük az államnak a gondokat”, hozzátéve egyből, hogy ők is tudják, hogy az állam lehetőségei is végesek. Miskolc azt emelte, hogy ki, hogy fontos lenne, ha az idei évhez hasonlóan a megyei jogú városok egyedi támogatással visszakapják a kötelező feladatellátáshoz szükséges kieső iparűzési adó mértékét.

Hitelfelvételt egyik önkormányzat sem tervez, Győr annyit azonban megemlített, hogy azt még nem lehet megmondani, hogy az éven belüli folyószámlakeretet milyen mértékben veszik igénybe.