Bemutatta a Politico brüsszeli szerkesztősége szokásos 28-as listáját, amelyre azok a személyiségek kerülnek fel, akik szerintük a legnagyobb befolyást gyakorolhatják Európa életére 2022-ben. A korábbi évektől - és a magyar kormány véleményétől - eltérően a listán nincs ott Soros György, így sem kell azonban hiányolni a magyarokat: a három kategóriába (cselekvők, álmodozók, zavarkeltők) sorolt kiemelkedő személyiségek között felbukkan Orbán Viktor miniszterelnök és ellenzéki kihívója, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is.

Előbbi a zavarkeltők listáján az ötödik, a neve alatt ennyi szerepel: a győzelemre esélyes. A róla szóló jellemzésben pedig így fogalmaznak a Politico szerkesztői: jövőre a legkeményebb választás vár rá, amelyet ha megnyer, ő lehet az EU leghosszabb ideig hivatalban levő kormányfője, ha pedig elveszíti, Brüsszelben sokak fellélegezhetnek majd. Azt is kiemelik ugyanakkor, hogy függetlenül attól, marad vagy távoznia kell, Brüsszel-ellenes nacionalizmusa már továbbterjedt, inspirálva a szlovén és a lengyel vezetést. A kérdés így leginkább az, győzelme esetén hogyan folytatja a nyomásgyakorlást Brüsszelre  - írják.

Orbán társaságában ezen a listán szerepel például Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor, Carrie Johnson, Boris Johnson brit miniszterelnök felesége, Aleksander Čeferin UEFA-elnök, Isabel Díaz Ayuso, a madridi regionális kormányzat néppárti elnöke, Christian Lindner, a német Szabaddemokrata Párt vezetője, Eliot Higgins, a Bellingcat oknyomozó hálózat alapítója, Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet nigériai elnöke, a kategória "győztese" pedig Donald Tusk lengyel politikus, volt kormányfő, aki öt éven át vezette az EU állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, most pedig az Európai Néppártnak az elnöke - ilyen minőségében (is) pedig szigorú kritikusa Orbán Viktornak. A Politico az ő esetében azonban azt emeli ki: azzal a küldetéssel térti vissza Varsóba, hogy megmentse hazáját annak kormányával szemben.

Márki-Zay Péter az álmodozók listájára került fel, szintén az ötödik helyre, őt a Politico "zászlóvivőként" mutatja be, hozzátéve, ő az Orbán politikájába belefáradt eurokraták reménysége, aki a jelenlegi miniszterelnöknél barátságosabban viszonyul Brüsszelhez.

Az ő kategóriájában rajta kívül Jeremy Farrar brit orvoskutató, a Wellcome Trust egészségügyi alapítvány igazgatója, Samantha Cristoforetti olasz űrhajós, Helle Thorning-Schmidt,  a Facebook tartalmait felügyelő független Ellenőrző Bizottságot vezető volt dán miniszterelnök, Maia Sandu moldáv elnök, Eleni Mirivili, Athén klímaváltozásért felelős vezetője, Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerepel. Ezen a tízes listán Anne Hidalgo párizsi polgármester érdemelte ki az első helyet, akinek az esetében a francia főváros dugóit felváltó környezetbarát közlekedési kultúra elterjesztését emeli ki a Politico.

A harmadik kategória azoké, akik tevékenyen befolyásolják Európa jövőjét. Ezen a listán szerepel Alexander von der Bellen osztrák államfő, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke, Koen Lenaerts, az EU Bíróság belga nemzetiségű főbírája, Laura Codruta-Kövesi, az Európai Ügyészség román elnöke, Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, Frans Timmermans, a bizottság klímaügyekért felelős alelnöke, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, illetve Emmanuel Macron francia államfő. Ennek a kategóriának a legfontosabb személye Olaf Scholz német szociáldemokrata politikus lett, az általa vezetett kormánykoalíció néhány órával korábban vette át Németország vezetését a 16 év után leköszönő Angela Merkel kancellártól, akit tavaly még Európa legbefolyásosabb emberének szavazott meg a brüsszeli portál.

A Politico szerint az, aki 2022-ben leginkább befolyásolja majd az Európai Unió sorsát Mario Draghi olasz miniszterelnök lesz. A közgazdászprofesszort, aki római kinevezése előtt nyolc éven keresztül állt az Európai Központi Bank élén az euró megmentőjének tartják. Most pedig nem kevesebbet remélnek tőle, mint hogy képes lesz kivezetni hazáját annak évek óta tartó gazdasági válságából. A Politico méltatásában kiemeli: a politikai szempontból kívülálló szakember sikere egyáltalán nem garantált, és sok ideje sincs, hiszen megbízatását a 2023-ra tervezett következő parlamenti választásokig vállalta el.

Draghiról 2019-ben, az EKB éléről való távozása idején írtunk bővebben, ezt a cikket itt olvashatja:

Super Mario búcsúja: az ember, aki megmentette az eurót

Bár hivatalosan egy hét múlva távozik az Európai Központi Bank éléről Mario Draghi, az euróövezeti jegybank igazgatótanácsának csütörtöki kamatdöntő ülése után már leginkább egy feladata maradt: hogy összepakoljon a Frankfurtban töltött viharos nyolc év után. Mi pedig mérleget vonunk egy olyan elnöki periódusról, amely a túlélést hozta az EU monetáris uniója számára.