Év végi interjút adott a Makó Híradónak a térség országgyűlési képviselője, a kormánybiztos Lázár János, akit elsősorban a gazdasági helyzetről, a bevándorlásról, helyi fejlesztésekről kérdeztek. A beszélgetésben mindezek mellett a magyar ellenzék is feljött, illetve a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter személye.

Lázár úgy véli, „Magyarország kampányország”, majd közölte, „mindkét oldalon” vannak olyan politikusok, akik úgy gondolják, hogy a politikai munka kiváltható a folyamatos kampányolással. „Holott az építés nem helyettesíthető semmivel”.

Mindig eljön az igazság pillanata, amikor az emberek azt az egyszerű kérdést teszik föl maguknak: az elmúlt időszakban vajon jobb lett-e az életük vagy sem. Gyarapodott-e, vagy lemaradt az ország, a település, amelynek a sorsát egy adott politikai erőre bízták?”

– tette fel a kérdést Lázár, majd elmondta, számára nem az a fokmérője egy politikusnak, vagy egy politikai közösségnek, hogy mennyire kampányol, hanem az, képes-e a szavait az ország építését szolgáló, az emberek sorsát javító tettekre váltani. Szerinte az alapján, amit eddig a baloldaltól lehetett látni, nem túlzás kijelenteni, hogy „sem most, sem kormányon nem mutattak olyan teljesítményt, amely a polgári oldaléval összevethető”.

Lázár szerint az elmúlt évek kormányzati munkájának egyik legjobb mércéje a gazdaság állapota. Állította, hogy a magyar gazdaság előbb indult újra és jobb teljesítményt mutat, mint sok gazdagabb uniós országé. Azt is mondta, hogy a kormány legfontosabb feladata az volt, hogy a veszteségeket csökkentse, és kétfajta veszteség ellen is védekezni kellett, illetve kell ma is. „Az egyik az egészségügyi, hiszen minden életet meg kell próbálni megmenteni, a másik a gazdasági, mert minden munkahelyet meg kell őrizni vagy újra kell teremteni. Ami az elsőt illeti, a kormány jól kampányolt az oltás mellett, Magyarország jó néhány más országnál átoltottabb” – mondta. „(…) A másik veszély, amivel szemben védekeznünk kell, azok a gazdasági veszteségek. A kormány igyekezett növelni a magyar vállalkozások immunitását: számos adókedvezményt, könnyítést vezetett be annak érdekében, hogy a munkahelyeket adó cégek boldogulni tudjanak. Itt, Makón – az országos intézkedések mellett – helyi, térségi beruházások elindítása is segített a vállalkozásoknak, hogy ne kelljen elbocsátaniuk embereket” – tette hozzá Lázár János.

Facebook

A fideszes országgyűlési képviselő nagyon sajnálna azokat az embereket, „akik valamilyen világnézeti meggyőződésből, tájékozatlanságból, vagy félelemből nem mernek oltakozni”. Szerinte az oltatlanok előbb vagy utóbb az egészségügyi ellátórendszer segítségére fognak szorulni, és „túlterhelik a már így is nagyon próbára tett orvosokat, nővéreket, egészségügyi szakembereket”.

Az oltatlanok miatt nehezebb lehet a helyzete a daganatos vagy más krónikus betegséggel küzdő, kórházi megfigyelést vagy beavatkozást igénylő embereknek is. Az oltás fölvétele most a szolidaritás, az összetartás gesztusa is”

– mondta.

Lázár „a végletekig elkötelezett” amellett, hogy a következő évtizedben a források nagy részét vidékre irányítsák, és az ottani a településeket fejlesszék. Szerinte ebben is két világszemlélet küzd egymással, mert „a baloldali és liberális világ azt mondja, hogy városokba kell költözni, hiszen ott jobb az élet. Ugyanakkor az általuk irányított településeken gyakran olyan emberek ülnek vezető pozícióban, akik láthatóan nem tudják megszervezni, működtetni ezeket a városokat”.

Ezután arról beszélt, meg kell vizsgálni, milyen esetben maradnának a fiatalok a kisebb településeken. „Vélhetően akkor, ha jó a közlekedés, van sportolási, szórakozási lehetőség, és persze tisztességes megélhetést nyújtó munkahely. Ezek biztosításához – hosszú évtizedek után – most minden egyszerre adott: van hozzá forrás és politikai akarat, van hozzá kidolgozott fejlesztési terv és egy cselekvőképes kormány is. Ez egy történelmi ziccer, amit a következő években ki kell használnunk” – fogalmazott Lázár.

Szerinte a bevándorlás kérdését pár éve még nagyon sokan nem vették komolyan. Itt aztán a népességfogyásról kezdett beszélni, hogy ezt a problémát a magyar kormány családokat erősítő intézkedésekkel próbálja orvosolni. De van egy másik véglet is, „amit az európai országok egy része képvisel – például az új német kormány –, hogy nyissuk ki a határokat, hozzunk be embereket nem egyszerűen EU-n kívüli országokból, hanem más kontinensekről, más kultúrákból, és őket próbáljuk meg integrálni. A nagy nyugati bevándorlóországok példája azt mutatja, hogy ez a gyakorlat több problémát okoz, mint amennyit megold”.

Az interjúban szóba került a makói Continental ügye is. Lázár János szerint a társaság a térség legnagyobb munkaadója, a vállalat a kormány stratégiai partnere, amit nagy lehetőség, „de legalább ekkora felelősség”. „(…) Amit a német munkavállalókkal nem tehetnek és nem tesznek meg, azt ne próbálják megtenni a makóiakkal sem” – mondta Lázár, aki ezért Palkovics Lászlóval összehívott egy megbeszélést, hogy a vállalattal együtt dolgozzanak azon, hogy a makói gyár hogyan újíthatja meg a gyakorlatát. „Ahhoz, hogy a Continental hosszú távon a térség nagy munkaadója tudjon maradni, a vállalatnak komoly változáson kell átmennie. Ez mindannyiunk érdeke” – mondta Lázár János.

A Continental már Lázár János kirohanása előtt leült a kormánnyal tárgyalni és készek visszafizetni az állami támogatás egy részét

Az állami támogatás létszámmal kapcsolatos feltételeit valóban nem tudják teljesíteni az autóipar lejtmenete miatt, de mindezt már korábban jelezték a kormánynak. A cég kész visszafizetni a támogatás egy részét.