Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Kék alapon KRESZ-táblához hasonlító piros nyolcszög, benne a felirat: árstop. Február 1-jétől szokni kell a látványt, ugyanis minden bolt és piac bejáratán, sőt még az online bevásárlásnál is találkozni fogunk a kormány tájékoztatóival arról, hogy a piac helyzetétől függetlenül, októberi árszinten maximált áron vásárolhatunk tejet, cukrot, lisztet, olajat, sertéscombot, csirkemellet és farhátat.
Azzal már többször foglalkoztunk, hogy a kormány legújabb jóléti intézkedése sokkal inkább kampányfogás, mintsem lényeges segítség a mindennapokban, így nem is meglepő, hogy a Fidesz jól láthatóvá teszi a választásokra ráfordulva. Az árstop kötelező kiplakátolása azonban messze nem az első eset, amikor a kormány megkerülhetetlenül a választó arcába tolja, hogy mit köszönhet Orbán Viktornak a pénztárcája és az anyaország.
SzavazóFülke: Rá lehet-e tetoválni a sertéscombra, hogy a kormány jó?
Egy hónap múlva kezdődik el hivatalosan az amúgy már régóta zajló kampány, amelynek részeként a kormány folytatja az osztogatást, hangulatjavító intézkedésként pedig élelmiszerárstopot vezetett be. A kampányt a héten meghatározó témákról beszélgettünk a hvg.hu közéleti podcastja, a SzavazóFülke legújabb adásában.
A jelenség olyannyira nem új, hogy gyakorlatilag a NER-rel egyidős. 2010. júniusában született meg a Nemzeti Együttműködés nyilatkozata, amit egy hónappal később már kötelezően ajánlott volt „méltó és a középület sajátosságainak megfelelő jól látható helyen” elhelyezni minden állami szervnél – ezt végül az Alkotmánybíróság és az ügyészség politikai függetlenségre hivatkozva megtagadta, minden más intézménybe, a helyi önkormányzatokig elérően kikerült. Az új Alaptörvény elfogadásának tiszteletére készült, „Legyen béke, szabadság és egyetértés” mottóval fémjelzett dokumentum a 2010-es fülkeforradalom sikerét és az „új társadalmi szerződés”, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének aláírását hirdette, a kormányzati kinyilatkoztatás szerint a demokratikus népakarat nevében. Érdekesség, hogy a Schmitt Pál, akkor még csak országgyűlési elnök által hitelesített szövegben az is szerepel: a magyarok összefogásának kortól, nemtől és politikai hovatartozástól függetlenül mindenki a részét képezi. A dokumentum kihelyezéséről szóló rendelet elfogadását komoly ellenzéki tiltakozás fogadta, több helyen pedig megrongálták a kifüggesztett szöveget. Tavaly augusztus óta viszont már a Nemzeti Hitvallást kell ehelyett kitenni.
A NER mindmáig legnagyobb jóléti intézkedésééig, a rezsicsökkentésig 2013-ig kellett várni, a Fidesz azonban nem bízta a választókra, hogy vonalat tudjanak húzni az alacsonyabb rezsi és a kormánypárt között (vagy tartott tőle, hogy a kormánypolitika többi eleme beárnyékolja), ezért a hatósági energiaár-politika fennállása óta folyamatos kampánytermék a magyar közéletben. Bár a közbeszéd színvonalának drámai visszaesését jól mutatja, hogy ellenzékiek kontextusból kiemelt mondataival valóságnak próbálják eladni, hogy Márki-Zayék eltörölnék a rezsicsökkentést, 2013-ban a rezsicsökkentés végrehajtásáról született törvény még pontosan meghatározta, hogy
„az egyetemes szolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. január 1-je óta eltelt időszakban.”
Az üzenettel közel 10 évvel később is találkozhatunk a számlákon, de a nagyszínpadon megjelenített rezsiharcnak már a kezdetekor is voltak (tragi)komikus epizódjai. Egy 2013. végi törvénymódosítás értelmében nemcsak a háztartásokat kellett tájékoztatni a megspórolt rezsiköltségekről, hanem a társasházak közös képviselői is ki kellett függesszék, mennyit spórol az adott épület a közös költségeken a kormány jóvoltából. Ha ez elmaradt, a közös képviselőt akár félmillió forintra is büntethették, a társasházi történetek pedig roppant szórakoztatóak voltak a közös „megtakarításokról”, ami volt, ahol 40 forintot jelentett összesen.
Negyven forintot spórolt a rezsiharc citromdíjasa
Anyázó közös képviselők, a medencén megtakarított vízdíjat bagatellizáló budai lakópark és a kemény 40 forintot megspóroló társasház - folytatjuk abszurd körképünket a lépcsőházakban dúló rezsicsökkentési harcról. A hvg.hu-nak társasházi képviselők meséltek olyan esetről, amikor egy lakó rendőri felszólításra sem engedte be a rezsicsökkentési hirdetményt kiragasztani igyekvő munkatársukat.
A rezsicsökkentéssel összecsengő „Magyarország jobban teljesít” címszavú kampány tökéletesen volt időzítve a 2014-es választásokra, még maga Orbán Viktor is azt mondta 2013-ban Kötcsén, hogy a rezsiharc éve jön – akkor ebbe a köntösbe bújtatta a nyugati nagytőke elleni harcot. A családi adókedvezménnyel és a nyugdíjemeléssel kiegészülve meg is indult az óriásplakátkampány, de még játékos kvízt is készítettek a lelkes szavazópolgároknak; meglepetésre minden válaszból az derült ki, hogy a Fidesz jó, az ország pedig jobban teljesít. Igaz, sosem tudtuk meg, kinél, vagy minél. A Fidesz végül ingyen kapta meg a kormánytól a szlogen és az arculat használati jogát a 2014-es kampányra.
2015-ben parkolópályára került a korábbi szlogen, és már-már a teljes gazdasági beteljesülést hirdette az új, „A magyar reformok működnek”-mottó. Emlékezzünk: ez volt az a kampány, ahol átlagemberek szájába adták az „újra nő a minimálbér”, „sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel” és „az új családi adókedvezmény nagy segítség” mondatokat, de a kormány szerint egy fiatal nő a működő reformokra azt a választ kell adja, hogy „nem akarunk illegális bevándorlókat”, egy negyvenes férfi mindennapjait pedig az könnyíti meg, hogy „nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban”. Ezt a kampányt is ingyen kapta meg a Fidesz, pedig 600 milliójába került az adófizetőknek.
Megint ingyen kapta meg a Fidesz a kormánypropaganda anyagát
Nulla forintért megkapta a Fidesz a 600 milliónyi közpénzen kialakított "A magyar reformok működnek" kampány arculatát és jelmondatát.
2019-ben végül újra a Magyarország jobban teljesít szlogennel hirdette a Fidesz a jólétet, és még ma is elérhető az oldal, ahol a kormánypárt kiemelte a lényeget az adócsökkentésekről, a gazdasági növekedésről, a minimálbérekről és a foglalkoztatottságról.
Nem véletlen azonban, hogy a Fidesznek magyaráznia kell a bizonyítványát.
Az Mfor 2019-es számítása alapján például a magyar minimálbéremelés (a kormány szavaival ellentétben) nem volt dobogós, csak negyedik az EU-s tagállamok között, a papíron 102,7 százalékos bruttó szakmunkás minimálbér-emelkedés az adórendszer átalakításai miatt pedig csak nettó 64,5 százalékot jelentett. És itt még nem jött képbe az infláció, vagy éppen a 27 százalékos áfa kérdése. Ugyanezért nehéz a Fidesz jelenlegi intézkedéseit, mint például a benzin- és élelmiszerárstopot, vagy éppen a kamatstopot jóléti sikerként elkönyvelni:
a kormány gondosan odafigyel arra, hogy a hősiesség legyen a középpontban, és nem az alaphelyzet, ami hősies megoldást igényel.
És ne felejtsük el: nemcsak óriásplakátokon találkozunk a kormányzati önfényezéssel, hanem rendszeresen küld Orbán Viktor levelet is a lélekmelengető kormánydöntésekről (legutóbb például a 25 év alattiak kaptak az szja-mentességről); hasonlóan a csökkentett rezsiárakhoz, a kamatstoppolt jelzáloghitelekről kormányzati egyenszöveggel kell tájékoztatnia a bankoknak az ügyfeleiket; és még a falusi lakosság sem felejtheti el a kormány nagylelkűségét, hiszen az 5,6 milliárddal meglökött Magyar Falu Program kisbolttámogatása után egységes, a program nevét hirdető cégérekkel kell felszerelni az üzleteket is.
A kormány kötelezi a bankokat, hogy kormányzati propagandát terjesszenek
A bankoknak egyenszövegben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket, hogy a kormánynak köszönhetik a jelzáloghitelek kamatainak rögzítését, és arról is, pontosan mennyit nyernek az intézkedéssel.
