Fontos a tőkekoncentráció

Van egy dolog, ahol mindig szembesülünk azzal, hogy nem vagyunk sikeresek: a magántulajdonú tőkekoncentráció szempontjából mi hátrébb vagyunk, mint a lengyelek vagy a csehek - emeli ki a miniszterelnök.

Ezért fontos szerinte, hogy a kamarával kötnek megállapodást. Ez a szövetség nem egyszerűen személyes, történeti, hanem a jövőből levezetett célok alapján köttetik - mondja.

Orbán: A magántulajdon a szent

Hogyan fogunk gondolkozni a magyar gazdaság nagy kérdéséről, ha a helyünkön maradunk? - teszi fel a kérdést.

Semmilyen engedményt nem akarunk tenni egy szociális gazdaságpolitika irányában - mondja. Szerinte ez "kommunisztikus", egy ilyen rendszerben, a szocializmus idejében tönkretették a gazdaságot. "Én abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van" - fogalmaz a miniszterelnök.

Azt akarjuk, hogy az embereknek saját otthonuk, megtakarításuk, földjük legyen. Ez azt is erősíti, hogy a saját életünkkel törődni kell - mondja.

A magántulajdon az egyetlen, amely segít az embernek azt a tulajdonságát legyőzni, hogy nyakló nélkül vegyen fel hitelt - fogalmaz. Sok közgazdász ezt vitatja, köztük van Matolcsy György is.

Orbán: a tét az, maradunk-e az új gazdaságban

Minden kampány szolgál valami újdonsággal: ez azzal, hogy elmossa a határokat a szórakoztatóipar és a politika közé - bonmot-val kezd Orbán, de aztán rátér a gazdaság jövőjére.

Ráadásul a tét komoly is - folytatja komolyabb hangnemben, felidézve, hogy 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el. Ez a gazdaság nem az, ami 2010 előtt volt, a választás tétje, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe.

Példaként a munkaalapú társadalomként emlegetett rendszert hozza, szerinte ez magyarázza, hogy családi pótlék helyett a családi adókedvezményre, a munkanélküli segély helyett a munkáért kapott pénzre (közmunka) helyezik a hangsúlyt.

Varga elégedett

A felminősítések a válság idején is kedvezőek voltak - vagyis azon két ország között voltunk, amelyeknek leminősítés helyett felminősítés jutott, idézi fel Varga, aki hozzáteszi: ahhoz képest, hogy milyen magas az államadósság, ez jó eredménynek számít.

Szerinte a válságkezelés olyan bátor lépésekkel járt együtt, mint az egészségügy és az oktatás átalakítása.

A kérdés most az lesz: hogyan tudunk egy tartós növekedési pályán maradni:

Az infláció magas is, meg nem is

Az infláció magasabb volt annál, amire számított a piac, de nem volt magasabb annál, amire józan ésszel számítani lehetett - fogalmaz a pénzügyminiszter, aki kiemeli, a V4-es országok között itt a legalacsonyabb a pénzromlás mértéke.

Fékként a kormányintézkedéseket említi, vagyis az üzemanyagra, az élelmiszerekre, egyes kamatokra elrendelt árstopot, illetve a rezsiárak befagyasztását. Ezek a kormány számításai szerint 3 százalékkal csökkentették a magyar inflációt - teszi hozzá.

Az EU a bajnokokkal hadakozik

Varga kiemeli: a 2010 utáni időszakkal ellentétben nőtt az államadósság, ennek csökkentése lesz a következő feladat.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban megjegyzi: az adatok alapján a legmagasabb GDP-bővülést a lengyelek és a magyarok produkálták. "Mi lett volna, ha az EU odaadja azt a pénzt, ami jár nekünk?" - teszi fel a kérdést, utalva arra, hogy a korrupciós kockázatok miatt az Európai Bizottság eddig nem hagyta jóvá a helyreállítási alapra vonatkozó magyar és lengyel tervet.

Kevesebb adó, vagy több adó?

Varga felidézi azt, hogy az elmúlt időszakban nem csak az adócsökkentés tudta segíteni a gazdasági teljesítményt, de a beruházások is, így Magyarország gazdasági kibocsátása - szemben más országokkal - már meghaladja a járvány előtti szintet.

53 helyett 34 forint megy az államkasszába a munkát terhelő adókból - emeli ki, hozzátéve, hogy visszaépítették a családi adókedvezmények rendszerét. Az áfa emeléséről nem beszél.

Források és áldozatok

A válságkezelésnek fontos forrása volt a lakosság megtakarítása, a külső források (devizakötvények) bevonása, a hitelezés - sorolja Varga. Az utolsó pontnál köszönetet mond a jegybanknak. A szoros együttműködés hozta meg azt, hogy nem volt vissza lépés a hitelezésben - fogalmaz.

A negyedik elem a járvány idején újból bevezetett különadó lett - ezért a bankoknak, a Bankszövetségnek mond köszönetet.

Túl a válságkezelésen?

A pénzügyminiszter kiemeli: a koronavírus-járvány új kihívások elé állította a gazdaságot. Szerinte a cél az volt, hogy az áldozatokat minimalizálják.

Felidézi: amíg a 2008-2009-es válság idején a megoldás a megszorítás volt, és az IMF-t hívta segítségül az ország, mert nem volt más eszköz, most nem volt erre szükség. Az elmúlt tíz év gazdasági sikereinek köszönhetően a GDP 36 százalékának megfelelő csomagot tudott összerakni a kormány - mondja.

Ennek súlypontjainak meghatározásakor széles körű konzultáció indult el, ez tette lehetővé, hogy a döntéseknak társadalmi elfogadottsága legyen. A válságkezelés elemei között a családok támogatását, a vállalkozások esetében a fejlesztési támogatások, a beruházások elindítását említi. A harmadik elem pedig az adócsökkentés volt - teszi hozzá.