Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Visszavonta a kormány a Magyar Fejlesztési Központ felállításáról hozott 2014-es döntést szerda esti határozatával. Annak célja, mint „megálmodója” és kezdettől ügyvezető igazgatója, Kiss Antal nyilatkozta, az volt, hogy „a közvetlen módon elérhető brüsszeli forrásokból minél többet le tudjanak hívni a magyar vállalkozások”. A szervezet hét munkatársa 2020-ban – az előző évi 46 millió forintos veszteség után – 30 milliós nyereséget termelt. Bár az alapító döntés visszavonása gyakorlatilag a Központ megszüntetését jelenti, a határozat ennek eljárásáról, a folyamatban lévő ügyek lezárásáról és az esetleges jogutódlásról nem szól.
A most visszavont 2014-es határozat azt is kimondta, hogy a magyar kormány egyetért az Európai Unió azon törekvésével, hogy az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedéseknek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és visszafordítását, az erőforrás-hatékonyság javítását, illetve az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket kell szolgálnia. A mostani visszavonással talán összefügg, hogy elvettek 4,6 milliárd forintot az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerre szánt pénzből, és áttették közlekedési programok működési kiadásaira.
A kormány ismét több tízmilliárd forintot csoportosított át a költségvetésben a szokásos, nehezen áttekinthető módon, indoklás nélkül. Elvettek például 5,2 milliárdot a Paks II. Zrt. tőkeemelésére tervezett összegből, ám a felét meghagyták Süli János tárca nélküli miniszter „tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásaira”. De azért a Miniszterelnökség is kapott újabb 1,8 milliárdot dologi kiadásokra. A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett 40 milliárdból a legnagyobb tételt, 15 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kapta beruházásokra, felújításokra és dologi kiadásokra.
