Könnyű azt mondani, hogy mindenre több pénz jut: összeszámoltuk, mire költ el jövőre a kormány 33 328 milliárd forintot
Két évtizedes rekordon van az infláció, ez is belejátszik, hogy mire jut kevesebb és mire több pénz az elfogadásra váró büdzsében. Megnéztük, hol lesz még így is javulás, és hol viszi el a növekedést az infláció.
Több pénz jut a rezsicsökkentésre, több pénz jut a családokra, az oktatásra, a honvédelemre, és így tovább – ha valaki csak azt olvassa, amit a kormány mond a 2023-as költségvetésről, úgy tűnhet neki, mint ha egy gazdasági aranykor kellős közepén élnénk, amikor pénzeső hullik az országra. De az összkép ennél természetesen sokkal bonyolultabb.
Teljesen logikus a felvetés: amikor 10 százalékhoz közelít az éves infláció, a pesszimistább becslések szerint pedig túl is lépheti azt, nincs sok értelme nominális értékben számolni, egy forintra pontosan ugyanakkora költségvetési kiadás 2023-ban sokkal értéktelenebb lesz, mint amekkora 2022-ben volt. De némi növekedés még akkor is van, ha ezt is számításba vesszük: az idei költségvetés összes kiadása 28 546 milliárd forint, a 2023-asé már 33 328 milliárd, tehát összességében tényleg több pénzt költ el az állam. Persze ez azt is jelenti, hogy jóval több adót is szed be, ahogy nőnek az árak és a fizetések, megjelennek a különadók is – az igazán fontos kérdés az, hogy mire szánják a pénzt, amit az emberek és a cégek befizetnek az államkasszába.
A kormány a saját bontása szerint 16 csoportba rendezte a kiadásokat. Ők ezt úgy hasonlítják össze, hogy egymás mellé teszik, mennyi pénzt költenek rá a 2022-es költségvetésben, és mennyit terveznek a 2023-asban. Mi ezen csavartunk egyet: a 2022-es összeget megszoroztuk azzal a 8,9 százalékos inflációval, amit erre az évre prognosztizál a kormány, így néztük meg a két szám különbségét – a cikk további részeiben is minden számítás alapja ez. (És akkor még kedvesek is voltunk, mert a kormány inflációs előrejelzése sokkal optimistább, mint az MNB-é, a nemzetközi szervezeteké és sok elemzőé.) Így a következőképp néz ki a 16 csoportra költött összeg változása 2022-ről 2023-ra:
Érdemes viszont még alaposabban megnézni ezeket a számokat, nem is feltétlenül ugyanabban a bontásban, ahogy azt a kormány elképzelte.
Több szociális támogatás érkezik, de sok megy rögtön a bankokhoz
Első ránézésre is igencsak feltűnő a „társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatások” nevű tétel óriási növekedése. Még ha az idei összeget felszorozzuk a várható inflációval, akkor is közel 1500 milliárd forintos növekedést kapunk, ami főleg úgy néz ki nagyon nagynak, ha hozzátesszük, hogy így számolva a teljes költségvetés kiadásainak növekedése 2241 milliárd forint. A nyugdíjakra 509 milliárd forinttal több pénz megy el, ami teljesen logikus a 13. havi nyugdíj visszaépítése után és amiatt is, hogy most már olyanok mennek nyugdíjba, akiknek az utolsó néhány aktív éve a 2017-2022-es nagy reálbér-emelkedés idején volt. A gyerekeknek járó juttatások kerete 177, a táppénzé és anyasági juttatásoké 69, a munkanélküli ellátásoké 74 milliárd forinttal nő inflációkövetően számolva – ez is érthető, hiszen az ilyen támogatások többségét vagy a minimálbér, vagy az igénybe vevő fizetése alapján számolják ki, tehát mostanában nő az összegük.
Ha pedig még jobban belemélyedünk a költségvetésbe, az is látszik, hogy a szociális és családtámogatások közül a legjobban, 75,6 milliárd forinttal a babaváró támogatásra szánt állami pénz összege nő. Majdnem pont ugyanennyivel, 75,4 milliárddal emelkedik az a tétel is, amelyre a kormány újabban nagyon büszke: a lakástámogatás – igaz, a kormány ezt nem a szociális tételek közé számolja, és ha úgy nézzük, hogy nem a szegényeket támogatják, ebben még igazuk is lehet. Ennek a nagy problémája az, hogy bármilyen jól is hangozzon, a jelentős része nem a családokhoz megy, hanem beépül a lakáspiaci árakba és a lakáshitelek egyre növekvő kamatai után járó állami támogatás is sokat elvisz belőle.
És vannak azért vesztesek is: a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer, miután az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszűnésével átkerül a Belügyminisztériumhoz, nominálisan alig 3 milliárd forinttal többet kap jövőre, mint idén, amit az infláció már 10,5 milliárdos mínuszba visz át, a Start-munkaprogramra pedig még infláció nélkül is 10 milliárddal kevesebb pénz jutna, a pénzromlással számolva pedig már 20 milliárdos a mínusza.
Minimális növekedés az egészségügyben
Az egészségügyi kassza inflációval számolva 48 milliárd forintos növekedésének nagy része a fő számok között nem részletezett „egyéb egészségügy” sorról jön – feltételezhető, hogy itt a béremelés az egyik fontos tétel. Nagy örömre nem igazán van ok, a kórházaknak szánt pénz növekedését 126 milliárd forintos mínuszba fordítja át az infláció, a házi- és a gyerekorvosoknak is csak 2 milliárddal jut több így számolva, vagyis ha csak egy kicsit is rosszabb lesz a helyzet, mint amilyen inflációt most vár a kormány, akkor már ők is mínuszban lesznek reálértéken nézve.
Az Egészségbiztosítási Alap nominálisan 322 milliárd forinttal többet kaphat jövőre, mint idén, de ez majdnem 25 milliárd forintos csökkenést jelent inflációval együtt számolva, ahogy az Országos Mentőszolgálat is 5 milliárdos mínuszban találja magát, a Nemzeti Népegészségügyi Központra szánt összeg pedig szinte pontosan ugyanannyival nő csak, mint amekkora inflációt a kormány vár. Az Egészséges Budapest programra az idei költségvetésben 15 milliárd forint szerepel, a 2023-asban már csak 10 milliárd.
Több pénz jut a védelemre, de pontosan mire?
Az előzetes ígéret az volt, hogy a honvédelemre és rendvédelemre több pénz mehet majd, ami nem is csoda, amikor a szomszéd országban háború van. Meg is nyitja a kormány 2023-ban az eddig nem létező Honvédelmi Alapot, 842 milliárd forintos kerettel, ezt az összeget nagyrészt honvédelmi fejlesztésekre költik majd el.
Azonban ennyire mégsem nagy a honvédelemre szánt összeg növekedése, a Honvédelmi Minisztérium pénzei között a Magyar Honvédségre szánt összeget ugyanis még nominálisan számolva is 327 milliárd forinttal megvágják, ami reálértékben a 400 milliárdos mínuszt közelíti. A működésre szánt összeg nem nagyon változik, a felhalmozási kiadásokra, tehát főleg az eszközbeszerzésekre szánt pénz lett itt 342 helyett csak 26 milliárd forint. Inflációval együtt 111 milliárd forinttal kevesebbet szánnak a minisztérium és az alá tartozó szervezetek igazgatására is.
A fegyveres szervek közül így is egyértelműen a Honvédség járt jobban, a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 380 milliárd forinttal csökkennek, ha az inflációt is figyelembe vesszük. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási Központ még épphogy, de pluszban lesz – hacsak nem lesz az infláció még nagyobb – a Védelmi Beszerzési Ügynökség, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a büntetés-végrehajtás, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig mínuszba megy át, és a szintén a BM alá tartozó, bár nem fegyveres feladatokat ellátó Katasztrófavédelem is.
Oktatásügy: az egyetemekre szórják a pénzt, az iskolások külföldi utazásait elengedték
Szépen néz ki az oktatásra szánt összeg nominálisan 503, reálértékben 303 milliárd forintos növekedése, de árnyalja a képet, hogy ennek a növekménynek közel kétharmadát az jelenti, hogy a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása kétszázmilliárddal nő. A „köznevelési feladatok” sor az inflációt is beleszámolva csak 23 milliárd forintos pluszban van, de ez legalább pozitív, ellentétben azzal, hogy a Klebelsberg Központ és a szakképzési centrumok működtetésére szánt többletpénzt elviszi az infláció, 8,6, illetve 17,6 milliárdos mínuszt csinál a nem túl nagy növekedésből.
A kormány korábban meghirdette az idegen nyelvi stratégia programot – ennek a legnagyobb hírverést kapott része a diákok kéthetes külföldi utaztatásának ígérete volt. Az idei költségvetés eredeti verziójában még 30 milliárd forintot különítettek el erre a célra, aztán tavaly karácsony előtt két nappal egy késő esti kormányrendeletben ezt lenullázták, hogy csökkenjen a tervezett költségvetési hiány, és a 2023-as büdzsé tervezetében sincs benne.
A kormány hagyományos kedvencei: egyházak, sport
Történjen bármi, van, amin nem spórol a kormány. Pedig ha csak a nyers számokat néznénk, azt látnánk, hogy egészen meglepő helyen van megszorítás: a sport és szabadidős tevékenységek, szolgáltatások sorra költött pénz 307-ről 282 milliárd forintra csökkent. Aztán a részletekből kiderül, hogy itt a szabadidős tevékenységek húzták le az összeget, a sportra több pénz jut jövőre, mint idén.
Legalábbis a versenysportra és a nagy sportrendezvényekre mindenképp. A kiemelt sportesemények támogatása nominálisan majdnem a triplájára nő, 10-ről 29 milliárd forintra, ez még az inflációt beleszámolva is 18 milliárdos plusz. A versenysport támogatása is emelkedik, 17-ről 28 milliárd forintra, inflációval kalkulálva 5 milliárd forinttal több jut a jól hangzó „sportági fejlesztési koncepciókkal kapcsolatos feladatok” tételre, és a Magyar Labdarúgó-szövetség támogatását is megemelik kétmilliárd forinttal.
Azért vesztes is van: a diák- és szabadidősport, valamint a sportegészségügy.
Nem járnak rosszul az egyházak sem. A Miniszterelnökség kasszáján belül idén számukra egy 84 milliárd forintos keretet különítettek el, jövőre már 99 milliárd forintot kaphatnak.
Önmagán is spórol az állam, hát még a településeken
Ha összeadjuk a költségvetésnek azokat a tételeit, amelyek a minisztériumok, valamint állami szervezetek működtetéséről szólnak, azt kapjuk, hogy az inflációval is számolva 31 milliárd forintot spórol meg önmagán az állam. Persze ezt nagy részben pár nagy tétel magyarázza: a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetését jó 20 milliárddal vágják meg, 6,6 milliárdot spórolnak az ügyészségen és a KSH-n, majdnem ugyanennyit azon, hogy nem lesz választás, ezért nem kell kampánytámogatást adni a pártoknak, és így, hogy nincs kampány, a kormányzati kommunikáció kerete is csökken 18-ról 12 milliárdosra. Az állam a külügyön nem spórol, ott reálértékben 22 milliárd forinttal nő csak a minisztérium működtetésére szánt pénz, további 12,6 milliárddal a külképviseletek kerete.
Ehhez képest nagyvonalúnak tűnik, hogy az önkormányzatok támogatása még az inflációt is beleszámolva nő 17 milliárd forinttal. Csakhogy emellett a Modern Városok Program kerete 31, a Magyar Falu Programé 74 milliárd forinttal csökken.
Leállnak a fejlesztések?
A két településfejlesztési program költségeinek visszavágása már annak az ígéretnek a része lehet, hogy a bejelentett, de el nem kezdett építkezések közül sokat leállíthat vagy elhalaszthat a kormány. A kiemelt kormányzati magasépítési beruházások kerete reálértéken így is nő 25 milliárd forinttal, turisztikai fejlesztésekre azonban 72 milliárddal kevesebb jut, és a Liget Budapest projektre is 22 milliárddal kevesebb pénzt tettek félre. A fővárosi fejlesztések tételnél pedig a 2022-es költségvetésben 14,2 milliárd forint szerepelt, a 2023-asban már csak 5,8 milliárd.
Közlekedés: jut pénz, de ebből sok Mészároséké lesz
A közlekedést és a távközlést a büdzsé 16 részre bontott verziójában egybe számolták – ha szétszedjük, látjuk, hogy a távközlési összeg csökkenése miatt lett ez mínuszos, a közlekedésre szánt összeg növekszik. Persze nem akárhogyan: szociálpolitikai menetdíjtámogatás reálértéken 25 milliárddal csökken, ellenben megjelent egy teljesen új tétel, a 229,9 milliárd forintos „gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj” – ennyit ad az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit magában foglaló koncessziónak, amelyek idén kapták meg 35 évre a teljes gyorsforgalmi hálózat üzemeltetési jogát. Ezért cserébe az első tíz évben 550 kilométernyi utat építenek vagy bővítenek. Egyéb közlekedési beruházásokra 99, az állami közlekedési cégek költségtérítésére pedig 149 milliárd forinttal megy több, mint idén.
Mi a helyzet a rezsivel?
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Egyrészt azért, mert az energia esetében még csak a 8,9 százalékos inflációs becsléssel sem volna értelme számolni, amikor a világpiaci árak durván ingadoznak, Nyugat-Európa sok országában pedig 40 százalék körüli a lakossági energiaár növekedése is. De a kormány egyébként sem segíti az átláthatóságot.
Megjelent ugyanis a költségvetésben a Rezsivédelmi Alap, ahova a kormány betesz 670 milliárd forintot, de hogy ezt mire költik el, arról részleteket nem nagyon árultak el. Annyit írtak, hogy az árnövekedés kompenzációja 70 milliárd forint lesz, a többi 600 milliárd az alap központi kiadása – ebből aztán nehéz kiolvasni bármit is. Hacsak azt nem, hogy amint azt 2020-ban a Gazdaságvédelmi, 2021-22-ben a Gazdaság-újraindítási Alappal tette a kormány, ezúttal is létrehoz egy feneketlen zsákot, ahonnan különösebb indoklás nélkül arra szór ki pénzt, amire csak akar.
A legnagyobb kérdés
A nagy kérdés persze az lesz, mennyire lehet komolyan venni ezt a tervezetet. A kormány ugyanis tartja magát ahhoz a szokásához, hogy a költségvetést nem az év végén, hanem még a nyári szünet előtt – most éppen július közepén – elfogadtatja az Országgyűléssel, amit azzal magyaráz, hogy ez kiszámíthatóbb helyzetet teremt. Ez azonban egyáltalán nem akadályozza meg abban, hogy később kedvére módosítgassa az előirányzatokat – és ha lehet, ez halmozottan van így a mostani bizonytalan helyzetben.
Korábban írtunk arról, hogy a 2021-es költségvetésről szóló törvényt 2022-ben átlagosan négynaponta írták át kormányhatározatokkal – vagyis az eleve nem túl átlátható büdzsé az év végére teljesen átláthatatlanná vált.
Átlagosan négynaponta írták át a 2021-es költségvetést, mutatjuk, mire ment el 3354 milliárd forint
Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, így gyakorlatilag átláthatatlanná vált év közben, hogyan képzeli el a kormány az állami kiadásokat. Tételesen megnéztük, hogyan csoportosítottak át összesen 3354 milliárd forintot, honnan vettek el pénzt, és mire költöttek többet, mint az eredeti tervek szerint.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
