Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Sikeresen véget értek a Török Áramlat karbantartási munkálatai, moszkvai idő szerint hétfő este nyolckor újraindult a gázszállítás a csövön a rendes üzem szerint, közölte a Gazprom a hivatalos Telegram-csatornáján.
A Török Áramlatot múlt kedden zárták el részlegesen az egyhetes rendes, éves karbantartás miatt. A jelek szerint minden a terveknek megfelelően alakult. Az évi 31,5 milliárd köbméter szállítókapacitású cső az utóbbi időben erősen felértékelődött a magyar gázellátás szempontjából, mert tavaly október óta az Ukrajnán keresztül vezető útvonal helyett ez a délről érkező cső felel a hazai ellátás javáért.
A karbantartások miatt egyébként annyira vészesen nem esett vissza az ezen a csövön Magyarországra érkező gáz mennyisége. Szijjártó Péter legalábbis azt mondta, a munkálatok miatt a várt napi 12 millió köbméter földgáz helyett napi 10,6 millió köbméter orosz gáz érkezik ebben az időszakban. A Gazprom egyébként azt is vállalta, hogy a kiesett mennyiséget később visszapótolja.
Mivel az orosz nagyvállalat a másik jelentős, Európába vezető csöve, az Északi Áramlat I. szállítókapacitását hetek óta erősen korlátozza – most épp kb. a kapacitás 40 százalékán működik – volt némi félsz, hogy a Török Áramlat sem a megszokott intenzitással szállítja majd a gázt a karbantartás után. Mégpedig azért, mert bár a Gazprom szerint az Északi Áramlat I. szűkülete karbantartási problémák miatt áll fenn, mások mellett Németország és Olaszország úgy véli, ilyesmiről szó sincs, és a szállítás korlátozásával a Kreml csak magasban akarja tartani a gázárakat, válaszul az orosz olajexportot sújtó EU-s szankciókra. Erre utal az is, hogy Ukrajna közölte: kész arra, hogy a megszokottnál több gázt engedjen át Európába a csövein, hogy ezzel kipótolja a Németországba befutó csőből eltűnt mennyiséget, de a Gazprom nem reagált az ajánlatra. Akármi is az északi vezeték szűkületének az oka, a jelek szerint ez a déli vezetéknél nem áll fenn.
Tovább élezi a helyzetet, hogy július 11–21. között az Északi Áramlat I-et teljesen le fogják zárni – a hivatalos, rendes, éves karbantartás miatt. Németország attól tart, hogy Oroszország utána már meg se nyitja újra. A németek ezért most más gázforrások után néznek, Olaf Scholz kancellár hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egyeztetett lehetséges cseppfolyósgáz-importról. Az EU nemrég megállapodott abban, hogy a tagállamok november elsejéig legalább 80 százalékosra töltik a gáztározóikat. A Bloomberg által idézett szakértő szerint, ha a mostani pálya folytatódik, akkor a 90 százalékos töltöttségi szint is összejöhet a tagállamoknak november elejéig, azonban, ha az Északi Áramlat I. teljesen kiesik, akkor a töltöttség még a 75 százalékot sem fogja elérni. Ha így lesz, akkor fennáll a veszélye, hogy az uniós tározók még a tél vége előtt, akár januárban kiürülnek.
A magyar gázbetárolás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt heti közlése szerint rendben van, és folyamatos volt a Török Áramlat letekerése idején is. Ebben az időben Ausztria és Horvátország felől is zavartalan volt a gázbeáramlás. Múlt csütörtökig a 6,33 milliárd köbméternyi hazai tárolói kapacitást több mint 36 százalékban fel is töltötték, jelenleg már 2,3 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre a földalatti gáztárolókban.
