Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már a katázást szigorító törvényjavaslat hétfői benyújtása után kiadott egy rövid állásfoglalást az ügyben, de kedden hat pontban összeszedett módosítási javaslatait is közzétette. Ezek a javaslatok a következők:
– azt javasolják, hogy a katát érintő bármilyen változás szeptember 1. helyett csak jövő év január 1-én lépjen életbe, így a gazdasági szereplőknek elég idejük lesz megismerni az új adózási előírásokat, és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.
– a BKIK megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellett legyen választható egy 100 ezer forintos adótétel is, amely a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot keletkeztet az adózó számára.
– a jövő évtől minden évben valorizálják (értékeljék át) a katát, hogy a tb jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér-emeléssel.
– arra kérik a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására.
Azt írják, hogy erre több megoldás is adódik: az árbevétel 15-20 százalékáig tehetik lehetővé a kifizetőknek történő számlázást; bizonyos esetekben a munkavállaló által előlegezett, a munkavállaló nevére kiállított (azaz katás vállalkozó által is kiállítható) bizonylattal igazolt, a munkáltató érdekében vállalt költséget a munkaadó utólag megtérítheti, és közben a költségei között elszámolhatja; vagy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhetnének, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. A BKIK szerint például az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek” és a katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki.
– a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét – javasolja a kamara, amely szerint ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.
– a kamara javasolja, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos áfa alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő katahatár ténylegesen kihasználható legyen.
A kata egyszerűsített adózás szigorításáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtották be a parlamentnek, amely kedden már szavaz is róla. A BKIK már hétfőn írt hozzá egy gyorsértékelést, eszerint extra munkát jelent majd a vállalkozóknak és a könyvelőknek, hogy év közben vezetik be az új kataszabályokat, a fővárosi iparkamara ugyanakkor támogatja, hogy szétválasztják a lakosságnak és a cégeknek szolgáltató vállalkozásokat.
Kiszorult a katából? Ennyit veszíthet, ha átalányadózásra vált
Most könnyen kiszámíthatja, mennyi pénztől esik el a szigorúbb katával.
