A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már a katázást szigorító törvényjavaslat hétfői benyújtása után kiadott egy rövid állásfoglalást az ügyben, de kedden hat pontban összeszedett módosítási javaslatait is közzétette. Ezek a javaslatok a következők:

– azt javasolják, hogy a katát érintő bármilyen változás szeptember 1. helyett csak jövő év január 1-én lépjen életbe, így a gazdasági szereplőknek elég idejük lesz megismerni az új adózási előírásokat, és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.

– a BKIK megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellett legyen választható egy 100 ezer forintos adótétel is, amely a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot keletkeztet az adózó számára.

– a jövő évtől minden évben valorizálják (értékeljék át) a katát, hogy a tb jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér-emeléssel.

– arra kérik a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására.

Azt írják, hogy erre több megoldás is adódik: az árbevétel 15-20 százalékáig tehetik lehetővé a kifizetőknek történő számlázást; bizonyos esetekben a munkavállaló által előlegezett, a munkavállaló nevére kiállított (azaz katás vállalkozó által is kiállítható) bizonylattal igazolt, a munkáltató érdekében vállalt költséget a munkaadó utólag megtérítheti, és közben a költségei között elszámolhatja; vagy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhetnének, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. A BKIK szerint például az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek” és a katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki.

– a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét – javasolja a kamara, amely szerint ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.

– a kamara javasolja, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos áfa alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő katahatár ténylegesen kihasználható legyen.

A kata egyszerűsített adózás szigorításáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtották be a parlamentnek, amely kedden már szavaz is róla. A BKIK már hétfőn írt hozzá egy gyorsértékelést, eszerint extra munkát jelent majd a vállalkozóknak és a könyvelőknek, hogy év közben vezetik be az új kataszabályokat, a fővárosi iparkamara ugyanakkor támogatja, hogy szétválasztják a lakosságnak és a cégeknek szolgáltató vállalkozásokat.

Kiszorult a katából? Ennyit veszíthet, ha átalányadózásra vált

Most könnyen kiszámíthatja, mennyi pénztől esik el a szigorúbb katával.