A kormány által bevezetett új rezsiszabályok alapján a lakosság sávos rendszerben fog az áramért és a gázért fizetni, az alsó sávban marad az eddigi, „rezsicsökkentett” díjszabás, a felső sávban magasabb díjtételek lesznek. A vonatkozó friss kormányrendelet értelmében a két díjsáv határa áram esetében 2523 kWh/év fogyasztás, gáz esetében 1729 m3 /év fogyasztás.

Az éves limitből vetített napi limit több napra számítva

Ám a fogyasztók jelentős része nem éves elszámolás szerint fizet, hanem havonta bediktálja a mérőóra állását, és a szolgáltató ez alapján kiszámlázza, mennyit kell fizetni az adott hónap tényleges fogyasztása alapján. Sőt bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a szolgáltató csak tört hónap, pár nap tényleges fogyasztása alapján állít ki számlát – például ha cserélni kell a mérőórát.

Vagyis a két díjsáv határa éves fogyasztásra van meghatározva, ám előfordulhat, hogy a szolgáltatónak akár egy nap tényleges fogyasztására kell számlát kiállítania.

Ezért a kormányrendelet szerint a két díjsáv határát napra lebontva kell alkalmazni. Egy év 365 nap, vagyis az áram esetében egy napra vetítve a díjsávok határa 6,9 kWh. A szolgáltató ezzel fog kalkulálni a számlák kiállításakor. Ha valamiért egynapi fogyasztást kell kiszámláznia, akkor a sávhatár 6,9 kWh. Ha tíz nap az elszámolt időszak, akkor arra a tíz napra 69 kWh. Ha 30 napos hónap, akkor 207 kWh.

Kérdései vannak a rezsiről? Összeszedtük, amit eddig tudunk róla

Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal - igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.

Vannak olyan fogyasztók is, akik éves elszámolásban vannak. Ezt a köznyelv átalánynak hívja, hivatalosan éves egyenletes elszámolás a konstrukció neve. Ilyenkor évente csak egy elszámoló számlát állít ki a szolgáltató a mérőóra állása alapján. A megelőző hónapokban csak azonos összegről szóló részszámlák érkeznek, amelyekkel a fogyasztó egy előzetes becslés alapján mintegy már előre, egyenlő részletekben előtörleszti a majdani elszámoló számla cechét. Ideális esetben a fogyasztó a részszámlákkal összesen annyit fizet, mint amennyit a tényleges éves fogyasztása alapján kell neki.

Mennyi az elszámolási időszak?

Az a probléma, hogy az ingatlanok energiafogyasztása nem egyenletes, télen, amikor sötét van és hideg, magasabb a fogyasztás, nyáron alacsonyabb. Lehet, hogy egy ingatlan áramfogyasztása az év egészét nézve mondjuk összesen 2000 kWh, tehát az alsó díjszámítási sávba esik. Előfordulhat, hogy ezen belül ez az ingatlan novemberben 300 kWh áramot fogyaszt – amiből ugyebár 93 kWh fogyasztás már a felső díjszabási sávba esik.

Stiller Ákos

Vagyis nagyon nem mindegy, hogy a példában szereplő háztartás az éves fogyasztása alapján kap egy számlát (a megelőző hónapokban pedig mintegy már ezt a számlát fizeti előre becslés alapján), vagy pedig a tényleges havi fogyasztásai alapján kap havonta számlát. Hiszen előbbi esetben a teljes fogyasztás az alsó díjsávba esik, míg utóbbi esetben a magasabb fogyasztású hónapokban átcsúszik a fölső díjsávba.

Az átalakítás elkapkodott és kidolgozatlan

Épp most egy egész ország böngészgeti visszamenőlegesen az óraállásait, próbálva kisakkozni, hogy mennyit kell majd fizetnie az új szabályok szerint, és van-e lehetősége olyan elszámolási konstrukciót választani, amiben kevesebbet kell.

Mellékszál, de nem árt feljegyezni: közben a fideszes politikai elit, amelynek kormányzati tagjai lényegében elő- és felkészülési idő nélkül dobják rá az új rendszert a lakosságra, épp az élet nagy kérdéseit fejtik meg a tusványosi dzsemborin.

Nem mellesleg nagyon úgy tűnik,

az MVM, mint lakossági szolgáltató és az energiahivatal, mint szabályozó is küzd a hirtelen bevezetéssel.

Ideális esetben minimum elvárás lenne, hogy akár a MEKH, akár az MVM prezentáljon egy közérthető, amolyan szájba rágó típusú tájékoztatót, amiből világosan kiderül a fogyasztók számára, mi változik és hogyan, és mik a lehetőségek. Ilyen tájékoztató nincs. Igaz, ami igaz a jogszabályok megjelenése előtt pár nappal Dömötör Csaba államtitkár még arról beszélt, hogy a szakemberek éppen dolgoznak a részletszabályokon.

Tömegek mehetnek át átalányba

Az átlagemberekre visszatérve, aki már most éves egyenletes elszámolásban (átalányban) van, annak érdemes megnéznie, hogy az éves becsült összfogyasztása (ami alapján a havi részszámlákat is kapja) hogyan van beállítva, illetve mennyi volt az előző évi tényleges összfogyasztása. Ha ezek az alsó díjsávban vannak, akkor minden rendben.

Ha a legutóbbi tényleges fogyasztásával átesett volna a fölső díjsávba, akkor talán még nem késő elkezdeni takarékoskodni (nyilván sok múlik azon, mennyi idő van még hátra az elszámolásig, és a mérőóra szerint mennyire közeledik az éves becsült fogyasztáshoz a tényleges).

Túry Gergely

Aki havi diktálás, havi elszámolási időszak alapján fizet, annak érdemes megnéznie, vannak-e olyan hónapok az évben, amikor a fogyasztása átcsúszik a fölső díjsávba. Ha vannak, de az éves összfogyasztása alatta marad az éves limitnek, akkor egész biztosan megéri éves egyenletes elszámolásra váltani. Egyébként annak is, aki még az éves összfogyasztásával is átcsúszik a fölső díjsávba:

az a cél, hogy az év egészében minél kevesebb kWh áram vagy köbméter gáz után kelljen a magasabb díjszabás szerint fizetni.

A közhiedelemmel ellentétben a havi részszámlák összegének meghatározásához használt becsült, várható éves fogyasztás nem valami kőbe vésett dolog. A szolgáltató az előző éves összfogyasztás alapján automatikusan állapítja meg, de kérhető csökkentése vagy növelése is. A realitásoktól azért nem tanácsos elszakadni, a becslésen alapuló részszámlákat ugyan lehet így mérsékelni, de aztán érkezik a tényleges fogyasztás alapján kiállított elszámoló számla.

Az elszámolási metódusok közt lehet váltani, a gáz esetében az MVM Next honlapján szereplő tájékoztató esetében erre az évente egyszer van lehetőség az éves leolvasás utáni 30 napban.