Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Szabó Zsolt, a párt önkormányzatokért felelős elnökségi tagja, Dunaújváros alpolgármestere szombaton a Párbeszéd Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, a támogatást elnyerő cégek a program indulásának évében bármennyi embert elbocsáthatnak, és a fenntartási időszakban is lehetőségük van tízszázalékos létszámcsökkentésre.
A Párbeszéd ezért azt javasolja, hogy a munkahelyek megtartása már a beruházási idő alatt is kötelező legyen, és azután se lehessen csoportos létszámleépítést végrehajtani – tette hozzá. A javaslat szerint ha egy támogatott vállalat ezt megszegné, vissza kellene fizetnie a teljes támogatási összeget.
A párt egyben követeli a szakszervezetek bevonását a gyármentő programba, hogy a részt vevő vállalatoknál kötelező legyen rendszeresen egyeztetni a szakszervezetekkel, folyamatos, érdemi párbeszédet folytatni a munkavállalók helyzetéről. Szabó megjegyezte: a gyármentő elnevezés félrevezető, mert nem munkahelyvédő vagy bértámogatási programot, hanem egy energiahatékonysági és energiakapacitás-bővítésről szóló támogatást jelent.
„Ez a program megint nem a magyar emberekről, munkavállalókról szól, hanem arról, hogy az Orbán-rendszer csókosai újra közpénzhez jussanak” – mondta. Hozzátette: „az orbáni nyomor Magyarországán” mindennél nagyobb szükség van arra, hogy az önkormányzatok segíteni tudják a településeken élőket. Ezért azt is javasolják, hogy az önkormányzatok a vállalatokéhoz hasonló feltételekkel kapjanak támogatást hasonló célokra.
Mint arról a hvg.hu is beszámolt, november 2-án fél 8-kor nyitották meg a 150 milliárd forintos keretösszegű programot, de nem sokkal később már kiírták, hogy felfüggesztik, mert kimerült a keret. A regisztrációt 7:48-kor zárták le, vagyis 18 perc alatt fogyott el a keret.
A pályázatra olyan cégek jelentkezhettek, amelyek legalább 200 millió forint értékben növelik az energiaellátási kapacitásukat – például napelemekkel vagy más módon. A beruházás költségeit Budapesten 30, vidéken 45 százalékban állja az állam.
Ha minden jelentkező a minimális 200 milliós beruházással pályázott, és fele-fele arányban vannak köztük budapestiek és vidékiek, akkor körülbelül 2000 cég – percenként 111 – nyújthatott be igényt a támogatásra.
