Egy hétvégére jöttem el Kijevből, hogy néhány napig légiriadó nélkül éljek – mondta az Ukrajna és azon belül a Kárpátalja jövőjéről szóló ungvári konferencia egyik résztvevője, miután a magyar határ közelében lévő városban is megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák. Bár a Kindzsal nevű, hiperszonikus rakéták hordozására alkalmas orosz MiG-31-es harci gépek felszállása miatt elrendelt riadót nem követték légicsapások, az ukrajnai hétköznapokban annak ellenére érződik már az áramhiány, hogy egyelőre még nem állt be a tél.

Ungváron és a legtöbb városban sötétedés után nem kapcsolják fel a közvilágítást, s egyre gyakoribbak és hosszabbak az áramszünetek is. A legtöbb támadást elszenvedő Kijevben már a négyórás tervezett kikapcsolások mellett szinte mindennaposak a 10-12 órás áramkimaradások. A növekvő gondok ellenére a főváros vezetői cáfolják, hogy felmerült a jelenleg kétmilliósra becsült lakosság teljes kitelepítése. Kijevben elsősorban a Dnyeper bal partján élők kerülhetnek kilátástalan helyzetbe: a jobb parton sok a kis, nehezen eltalálható kazánház, ám a balparti lakótelepeket központi nagy hőerőművekből látják el energiával.

AFP / Anadolu Agency / Metin Aktas

A napokban felszabadított dél-ukrajnai Herszonban is válságos a helyzet: a kivonuló orosz csapatok teljesen tönkretették az energetikai infrastruktúrát, így még a pékségekben sem tudták begyújtani a sütőket.

A városi sötétség miatt nő a balesetveszély is, az utcákon közlekedő polgárokat arra kérik, hogy mindenki viseljen fényvisszaverő karszalagot, vagy legalább világos öltözéket, hogy az autósok időben észleljék őket. Egyre több liftben helyeznek el vizet, élelmet és takarót tartalmazó „segélycsomagokat”, ez azoknak lehet életmentő, akiket pont a felvonóban ér a többórás áramszünet.

Melegedőhelyek ezrével

Az ukrajnai városokban sorra rendezik be a több száz, vagy akár ezer ember befogadására alkalmas melegedő csarnokokat, Kijevben ezer ilyen, generátorokkal működtetett hőlégfújókkal felszerelt helyiség megnyitását tervezik, de készülnek a nyugat-ukrajnai Lvivben is, ahol már több tucat hely megnyitásáról döntöttek. Ruszlan Zaparanjuk, Csernyivci megye kormányzója arról beszélt, hogy a megyében közel háromszáz melegedőt nyitnak, de lesznek majd olyan buszok is, amelyekre felszállva elviselhető hőmérsékleten tartózkodhatnak a helyi lakosok. A központokat elsősorban közintézményekben nyitják meg, s a betérők meleg élelmet és italt is kapnak. A pályaudvarokat is melegedőnek használják majd, Kijevben pedig a mélyen fekvő metróállomásokat is folyamatosan nyitva tartják. Az ipari méretű generátorokat már korábban beszerzett bevásárlóközpontok is fontosak, ezekben lehet, hogy csak félhomály lesz, de legalább nem kell az embereknek fagyoskodniuk.

AFP /Anadolu Agency / Andre Luis Alves

A hideg elleni védekezéssel azonban csak a gondok egyik felét lehet megoldani. Ha ugyanis nem lesz áram, akkor a magas épületek felső szintjeire nem lehet felpumpálni a vizet és a csatornarendszert működtető szivattyúk sem működnek, így a szakértők szerint egy tartós áramszünet esetén súlyos közegészségügyi válság alakulhat ki. Ha pedig tartósak lesznek az áramszünetek, akkor befagyhatnak a csatornák, ez pedig az egész rendszert tönkre teheti. Életveszélybe kerülhetnek a súlyos betegségben szenvedők is, például a dialízisre szorulók, hiszen a vértisztító berendezések is árammal működnek.

Gőzerővel folyik a jórészt külföldről kapott generátorok, illetve a fatüzelésű kazánok telepítése is. A közösségi szállásokon – iskolákban, óvódákban – élő menekülteknek pedig hatalmas kondérokat osztanak, hogy ha kell, nyílt tűzön készítsenek ételt maguknak. Ugyancsak ezer számra fogynak a nagy teljesítményű akkumulátorok, amelyekkel az otthonokban működtetni lehet a legfontosabb elektromos berendezéseket. Persze ahogy nőtt a kereslet, úgy emelkedtek a csillagokba az egyre inkább hiánycikké váló eszközök.

Nincs teljes megoldás

A Közép-európai Stratégia Intézet nevű elemzőcsoport által szervezett konferencián résztvevők ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy nem lehet száz százalékosan felkészülni a télre. A hivatalos közlések szerint az ország energiahálózatának negyven százaléka rongálódott meg, ám valószínű, hogy a mindennapos orosz légitámadások miatt már ennél is nagyobbak a károk. Musztafa Najem, energetikaügyi miniszterhelyettes szerint az ismétlődő támadások miatt nem is lehet a helyreállításról beszélni, a cél most a túlélés. Szerinte az ukrán szakemberek tanultak az eddigi támadásokból, és megpróbálják az épületek megerősítésével megvédelmezni az erőművek és egyéb létesítmények kritikus pontjait.

AFP / DIMITAR DILKOFF

Bár még nem jöttek el a mínuszok, az ukrán energiahálózat kapacitáshiánya már elérte az 1-1,5 millió kilowattot, s ez nagy a hidegben 2-3 millió kilowattra növekedhet. Ezen az sem enyhít igazán sokat, hogy a lakosságot felszólították arra, hogy reggel hét és este 11 óra között szigorúan takarékoskodjon az árammal. A növekvő hiány azt jelenti, hogy miközben éjszakánként komoly mínuszok várhatóak, még a legjobb esetben is fél napokra áram és fűtés nélkül maradnak az otthonok.

Újabb menekültek

Az elviselhetetlen körülmények miatt minden bizonnyal újabb menekülthullám indul be Ukrajnából, ahonnan már most is több mint nyolcmillióan kerestek átmeneti otthont külföldön, s ahol további milliók költöztek át keletről az ország békésebb, nyugati felébe. A részben magyarok lakta Kárpátalján is mintegy 150 ezer regisztrált és közel ennyi nem nyilvántartott menekült él, s biztosra vehető, hogy újabb csoportok is érkeznek a térségbe. Például azok, akik korábban csak a gyerekeiket küldték nyugodtabb vidékekre, ám most a kilátástalan helyzet miatt maguk is elhagyják lakhelyüket.