Ukrajna sötét folttá vált a műholdfelvételeken, az energiahálózat elleni legújabb orosz légitámadások következményeként a megtámadott ország területének nagy részén akadozik áram- és vízszolgáltatás. Biztosra vehető, hogy Moszkva folytatja akcióit, és ahogy tovább pusztul az infrastruktúra, és beállnak a téli hidegek, úgy válik egyre élhetetlenebbé Ukrajna. A polgári célpontok szisztematikus támadásával Oroszország súlyosan megsérti a hadviselésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

Összeomlás szélén az áramhálózat

Valódi sziszifuszi munkát végeznek azok a szakemberek, akik egy-egy orosz légitámadás után megkísérlik helyreállítani Ukrajna energiaellátását. A legutóbbi, szerdai támadás során mintegy hetven rakétát és drónt lőttek ki az oroszok, s ugyan a légvédelem az érkező rakéták többségét megsemmisítette, a célba találtak minden korábbinál komolyabb fennakadást okoztak. Nem azért, mert az oroszok ezúttal jobban céloztak, hanem azért, mert az október közepe óta tartó, az infrastruktúrát célzó támadások mostanra az összeomlás szélére sodorták az energiahálózatot, és mivel egyre nagyobbak a károk, egyre nehezebb egy-egy rakétasorozat után újra talpra állítani a hálózatot. Az ukrán elnök bejelentése alapján az ukrán energiarendszer több mint fele rongálódott már meg.

Helyreállításról szó sincs, a legtöbb, amit tehetünk az, hogy megpróbálunk túlélni

– mondta a HVG-nek Musztafa Najem infrastruktúraügyi miniszterhelyettes, aki szerint az ukrán hálózat már október végén is kritikus állapotban volt, hiszen naponta dőlnek romba újabb erőművek, áramelosztók, és közben pusztulnak az utak és hidak is, így egyre nehezebb eljutni az érintett létesítmények egy részéhez. A legújabb statisztikák szerint az oroszok már több mint négyezer rakétát lőttek ki Ukrajnára, és az energetikai és közlekedési infrastruktúra mellett mintegy 20 ezer lakóépületet rongáltak vagy semmisítettek meg.

Helybeliek töltik a mobiltelefonjaikat a herszoni vasútállomáson, ami egyike a város azon épületeinek ahol van áram, a város infrastruktúrája nagy részben megsemmisült

AFP / Genya Savilov

Julija Saipova, a kijevi Gazdasághelyreállítási Központ nevű elemzőintézet tagja szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az oroszok elsősorban az áramelosztókat rombolják, így hiába működnének az erőművek, nem lehet eljuttatni az elektromosságot a fogyasztókhoz. Ennek volt az a következménye, hogy a szerdai támadás után – először az utóbbi négy évtizedben – egyetlen atomerőmű sem termelt áramot, mert a rendszer sérülése miatt a reaktorok automatikusan lekapcsoltak. Az pedig külön komoly veszélyt jelent, hogy ha az atomerőművek nem kapnak áramot, akkor a generátorokról csak ideig-óráig lehet működtetni a reaktorokat, ezt követően pedig megnő egy nukleáris baleset kockázata.

Az erőművek péntekre újra működnek, a krónikus áramhiány azonban nem enyhül, így már nem gördülő áramszünet vannak a nagyobb városokban, hanem gördülő áramszolgáltatás: Kijevben is naponta csak 3-4 órára van áram. A katonai eszközöket javító és gyártó üzemek többsége a fogyasztási völgyekben, éjszaka működik.

Julija Saipova szerint nagy gondot okoz, hogy az ukrán áramhálózatban elsősorban még a szovjet időkben épített, régi áramelosztók működnek, ha ezek megsemmisülnek, akkor gyakorlatilag lehetetlen a pótlásuk. Az ukrán áramszolgáltatók embereinek egy része most az egykori szocialista országokat járja, és a raktárak mélyén kutat a lecserélt és talán megőrzött, Ukrajnában használható eszközök után.

Esélytelen magasházak

Egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvárosok magasházaiban aligha lehet túlélni a telet: ha folytatódik a rombolás – és minden bizonnyal folytatódni fog –, nem lesz víz és áram. Áram hiányában nem lehet felszivattyúzni a vizet a felsőbb emeletekre, nem működik a csatornarendszer és nagy a veszélye annak is, hogy az emberek órákra a fűtetlen liftekben rekednek. Nem véletlen, hogy egyre több felvonóba raknak mentőcsomagokat, amelyekbe meleg ruhát, takarókat, illetve innivalót helyeznek el. Ha tartósan fagypont alatt marad a hőmérséklet, és közben akár napokra megszűnik az áramellátás, akkor akár a csatornák is befagyhatnak, ez pedig tartósan tönkretenné a rendszert.

A túlélésre a legjobb esélyt a vidéki kertes házak nyújtják, ahol akár a szabadban is lehet főzni, a szobákat pedig fa- vagy széntüzelésű kályhákkal lehet fűteni. A felmérések szerint az ukránok egyelőre ki akarnak tartani, a megkérdezettek kétharmada azt mondta, a nehézségek ellenére sem tervez elköltözni jelenlegi otthonából. A menekültszállások is arra készülnek, hogy a más vidékekről érkezettek a szabadban, nyílt tűzön főznek majd, a hatóságok igyekeznek minden rászorulót ellátni tüzelővel.

A 48 éves Dmitrij tüzet rak a kályhába otthonában, mivel szünetel a gázszolgáltatás az ukrajnai Izsumban 2022.október 30-án

AFP / Anadolu Agency / Wolfgang Schwan

A HVG-nek nyilatkozó ukrán szakértők szerint valószínű, hogy egyes településeken, például Herszonban vagy az ugyancsak a frontvonal közelében lévő Mikolajivban kötelező kitelepítést rendelnek el, mert egyáltalán nem tudják a hatóságok szavatolni a túléléshez szükséges feltételeket. A kitelepítés során ugyanakkor nem alkalmazhatnak erőszakot, aki akar, lakóhelyén maradhat. Kijevben egyelőre nem dőlt el, mi lesz a fővárosiakkal, de az valószínűnek tűnik, hogy nem lehet elrendelni több mint kétmillió ember kitelepítését. Már csak azért sem, mert nincs biztonságos célpont: már a nyugat-ukrajnai városokban is akadozik az energiaellátás, a lengyel határ közelében lévő Lvivben is gyakoriak a rakétatalálatok, és a békés, légitámadások által nem érintett Kárpátalján is már életbe léptek a kényszerű takarékossági intézkedések.

Külföldről ugyan százszámra érkeznek a generátorok és a nagy teljesítményű akkumulátorok, ám ezek nem elégségesek valamennyi polgár ellátásához. A nagy generátorokat a valamennyi városban nyitott melegedőkben helyezik el, itt egy-egy hatalmas fűtött csarnokban több száz vagy ezer ember kaphat meleg ételt, illetve italt. A melegedőket elsősorban a közintézményekben nyitják meg, de az emberek a bevásárlóközpontokra, illetve a nagyvárosokban a metróra is számíthatnak.

Háborús bűncselekmények és menekülők

Az alapvetően a polgári lakosságot sújtó légicsapások egyre inkább háborús bűncselekménynek minősíthetőek, a hadviselés szabályait rögzítő genfi konvenciók értelmében ugyanis nem tekinthetőek legitimnek azok a célpontok, amelyek lerombolásával a polgári lakosság aránytalanul nagy szenvedése árán akadályozzák az ellenfél haderejét. Az oroszok egyébként nyíltan ki is mondták, a rakéták azért érkeznek, mert így akarják rákényszeríteni a lakosságot arra, hogy követelje a politikai vezetéstől az oroszokkal való tárgyalások megkezdését. Az is egyértelművé teszi azt, hogy az oroszok a polgári lakosságot kívánják megtörni, hogy mindenki tudja, a legfontosabb fogyasztó, a hadsereg folyamatosan kap áramot, és annyi elektromosság mindig lesz, hogy a katonák képesek legyenek folytatni a harcot.

Kijeviek sorban állnak egy parkban lévő vízszivattyúnál, hogy megtöltség vízzel műanyag palackjaikat

AFP / Genya Savilov

Az orosz taktika egyelőre annak ellenére nem működik, hogy már kiszámítható, hogy az orosz csapások 7-8 naponta érkeznek. Ennyi idő szükséges az előző akció okozta károk felméréséhez, az újabb célpontok kiválasztásához és a légierő felkészítéséhez. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy az ukrán polgárok döntő többsége a nehézségek ellenére is kitart, és nem támogatja, hogy Kijev tárgyalásokat kezdjem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ugyanakkor az is valószínű, hogy sokan lesznek, akik menekülni fognak, több százezres, vagy akár többmilliós menekülthullámra is számíthatnak Ukrajna nyugati települései, illetve a szomszédos államok.