Gonda Gréta
Gonda Gréta
Tetszett a cikk?

2023-tól kihívással néz szembe a vendéglátóipar, miután a műanyag poharak és az azokhoz tartozó tetők forgalmazása tilos lesz. A magyar szabályozás azonban még mindig nem világos.

November elején írtunk arról, hogy bedőlt Ausztrália egyik jelentős műanyag-újrahasznosító programja, miután kiderült, hogy az összegyűlt több százezer tonna hulladékot nem dolgozták fel. A fő gondot a begyűjtött hulladék mennyiségének exponenciális emelkedése okozta, illetve az, hogy a Covid-járvány miatt számos újrahasznosító partnerük állt le a feldolgozással.

Rengeteg műanyaghulladékot termelünk

"A műanyaghulladékkal az a legnagyobb probléma, hogy nem minden műanyagot hasznosítunk újra: Európában az újrahasznosított műanyaghulladék aránya egyharmad körüli" – mondta el a hvg.hu-nak Jurecska Laura, környezetkémikus. Ráadásul nem is minden műanyag újrahasznosítható. A műanyagok kémiai szerkezetüket tekintve sokfélék, ráadásul számos – az újrahasznosítást megnehezítő – adalékanyagot (pl. stabilizátorokat, színezőanyagokat) tartalmaznak, emiatt a vegyes műanyaghulladék egyben nem újrahasznosítható. Költségessé teszi az újrahasznosítás folyamatát az, hogy emiatt az összegyűjtött műanyagot szét kell válogatni és megfelelően tisztítani szükséges, így

az újrahasznosított műanyag drágább, mint az új.

 

Egy munkás újrahasznosított műanyagforgácsot szárít
AFP / Mamunur Rashid / NurPhoto
További problémát jelent az, hogy a műanyagot nem lehet a végtelenségig újrahasznosítani, mivel az újabb és újabb hasznosítási ciklusok során a polimerek fokozatosan eltöredeznek, az anyag minősége romlik. Jurecska Laura kiemelte, hogy

ez nem azt jelenti, hogy az újrahasznosításnak ne lenne értelme, de tisztában kell lennünk annak a korlátaival.

Nehéz helyzetbe került a vendéglátóipar

Ahogyan világszerte keresik a megoldást a műanyag kiváltására, az EU is fellépett a műanyagszennyezés ellen: 2021. július 3-tól az EU tagállamaiban nem lehet forgalomba hozni egyszer használatos műanyag tányérokat, evőeszközöket, szívószálakat, lufitartó pálcákat és vattapálcákat. Ennek eredményeképpen Magyarországon is megjelent tavaly júliusban az a kormányrendelet, ami az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalát korlátozza: a rendelet betiltotta a műanyag tányérok, szívószálak, evőeszközökök, keverőpálcák és bizonyos habdobozok használatát. Ugyanez a rendelet 2023. január 1-től korlátozza a műanyag poharak és az azokhoz tartozó tetők forgalmazását.

"A szakma azóta keresi a megoldást a műanyag poharak kiváltására, de a 2021 júniusában megjelent kormányrendelet óta semmilyen pontosítást nem közöltek" – mondta el a hvg.hu-nak Győrvári Gábor, a vendéglátóipari csomagolóeszközök gyártásával foglalkozó Indepack ügyvezető tulajdonosa. Hozzátette, azért is került nehéz helyzetbe a szakma, mert a vendéglátóipari csomagolóanyagoknak számos kritériumnak kell megfelelniük. Például,

mivel a dobozok, poharak, evőeszközök hideg, illetve meleg étellel, itallal érintkeznek, fontos, hogy az élelmiszerekbe ne kerüljön a csomagolásról semmilyen mikroanyag.

A termékeknek ezért minden esetben minőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, ezenkívül 2021 óta a műanyagot tartalmazó poharakat speciális jelöléssel kell ellátni. A csomagolótermékek higiénikus körülmények között tartására és a biztonságos szállítására is van előírás, ezek közül a legfontosabb az, hogy a cég csak olyan terméket kínálhat, ami Magyarországon hivatalosan forgalmazható.

Túry Gergely

Győrvári Gábor szerint a legnagyobb gond az, hogy nincs más olyan anyag, amit a műanyag poharak helyettesítésére a szakma használhatna, és kellő mennyiségben rendelkezésre áll. Ráadásul egy-egy termék behozatala heteket-hónapokat vesz igénybe, pedig, "sok étterem és vendéglátóhely biztonságos működése múlhat azon, hogy hozzájutnak-e megfelelő mennyiségű és típusú termékhez".

Mi lehet a legjobb alternatíva?

Műanyag poharakat számos üzletág használ, ezek közül a büfék, a plázában működő éttermek nem tudják megoldani a vendégtérből visszaérkező edények, poharak mosogatását, miután a vendéglátóhelyek 40%-a nem rendelkezik fehérmosogatóval, így itt sem üveg-, sem repoharat nem tudnak használni, csak egyszer használatosakat. Az egyik alternatíva a műanyag poharak helyettesítésére a növényi keményítőből (PLA-ból) készült pohár, a másik a papírpohár, utóbbi műanyag bevonattal rendelkezik ahhoz, hogy a nedvességet megtartsa.

"A PLA, azaz politejsav egy növényi eredetű, biológiailag bontható műanyag, ami szárazföldi körülmények között viszonylag gyorsan lebomlik (20-szor gyorsabban, mint a polietilén), tengervízben azonban a két anyag lebomlási ideje között nincs jelentős különbség" – mondta el Jurecska Laura. Vagyis, eszerint, ha a PLA poharakat nem gyűjtjük szelektíven, és nem kerül megfelelő körülmények közé, azaz ipari komposztálásara, akkor ugyanúgy nem fog lebomlani, és hosszú időn keresztül jelen lesz a környezetben.

A papír a környezetkémikus szerint önmagában valóban fenntarthatóbb alapanyagnak számít, mint a műanyag, nem szabad azonban elfeledkezni arról: ahhoz, hogy egy "papírpohár" ne nedvesedjen át, és ne engedje át néhány perc elteltével a benne lévő folyadékot, szükség van valamilyen műanyagra. "Erre a célra általában polietilént vagy politejsavat alkalmaznak, amelyek közül előbbi nem lebomló, a politejsavval kapcsolatban pedig felmerülnek az újrahasznosítás korlátaival kapcsolatos problémák."

AFP / Artur Widak / NurPhoto

Van egy másik probléma is: mint Győrvári Gábor kiemelte, a cellulóz árának jelentős növekedése miatt globális papírhiány alakult ki, amely a papír alapanyag árát mintegy 20-30%-kal emelte és a mai napig folyamatos emelkedést mutat. A papírpohár ráadásul amellett, hogy lényegesen drágább, mint a műanyag (egy 2dl-es papírpohár 27 forint, 2dl-es műanyag pohár 6 forint), nem tudja mennyiségben pótolni a műanyagpohár-szükségletet.

Összességében Jurecska Laura szerint a fogyasztási szokások terén jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az egyszer használatos csomagolóanyagok helyett a többször használhatókra térjenek át az emberek. Győrvári Gábor pedig úgy látja, hogy a PET-pohár jó alternatíva, mert ez viszonylag könnyen újrahasznosítható anyag, és van mód a hazai feldolgozásra. Ráadásul, ha más alapanyagú műanyagpohár már nincs forgalomban, akkor a szelektív gyűjtés során sem kell azt újra szétválogatni. Szerinte a papírpohár is jó alternatíva, különösen, hogy a kávét, üdítőket gyártó és forgalmazó cégek, illetve a gyorsétteremláncok már régóta ráálltak a papírpohárra, így ezeknél sok mindent nem kell átszervezni. Így aztán 2023-tól jó eséllyel meg kell szoknunk a sörnél is a papírpohár megjelenését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!