“Első számú kérdés kell, hogy legyen az Európai Unió számára a globális versenyképesség” – írta az év elején munkatársai számára címzett levelében az Európai Bizottság belső piac fejlesztéséért felelős tagja, Thierry Breton. A francia politikus nem kertelt: ”ha az Európai Uniónak nem lesz szilárd ipari bázisa, akkor veszélybe kerülhet az új munkahelyek teremtése, az exportképesség és az ellátás biztonsága is”.

Decemberben az uniós ipar eredményesen küzdött az energiaválság ellen: miközben a gázfogyasztás 15 százalékkal esett vissza, a termelés nem csökkent. Ebben persze szerepe volt az enyhe időjárásnak is. Csakhogy a földgáz ára a hatszorosa a megelőző tíz év átlagának, és négyszer magasabb, mint az Egyesült Államokban. Mi lehet ennek a következménye? Az, hogy a világcégek áthelyezik a termelésüket az USA-ba, erre ösztönzik is őket Joe Biden amerikai elnök új adókedvezményei, beszállítóik, miközben az európai kisvállalkozásokra tömeges csőd várhat.

Komoly politikai következményei lehetnek annak, hogy Európa elveszíti az új ipari beruházásokat. Erre hívta fel a figyelmet az IndustriALL European Trade Union európai szakszervezet főtitkára, aki a brüsszeli Politicónak nyilatkozott. Luc Triangle rámutatott: ”egzisztenciális válság jellemzi jelenleg az Európai Unió egész iparát. Különösen így van ez az energiaintenzív iparágakban, ahol 8 millió ember munkája került veszélybe uniószerte.”

Az Európai Bizottság is úgy látja, hogy a jövőben komoly veszély fenyegeti az energiaintenzív ágazatokat. Az elbocsátások már meg is kezdődtek, méghozzá épp az unió szegényebb keleti felén: Romániában Tulcea városában több mint 400 embert rúgtak ki egy alumíniumgyárból, Szlovákiában 300 dolgozót bocsátott el egy gyár Garamszentkereszten, Lengyelországban 350-en kerültek az utcára egy kerámiacsempéket gyártó üzemből. Mindenki tudja, hogy ez még csak a kezdet.

Triangle szakszervezeti vezető emlékeztet arra, hogy a brit iparból elbocsátott munkások a Brexit leglelkesebb támogatói lettek. “Olyan pártok nyerhetik meg a választásokat az uniós tagállamokban, amelyek bírálják Brüsszelt” – hangsúlyozta az európai szakszervezeti vezető. A Politicónak nyilatkozva arra is emlékeztetett: végigfutott a hideg a hátán az európai döntéshozóknak, amikor a nagymúltú német BASF októberben bejelentette: leépíti európai kapacitásai jórészét – méghozzá tartósan –, és más kontinensekre helyezi át a termelést. A Volkswagen év végi jelentésében azt állapította meg: Európa sok területen immár nem versenyképes, és különösen igaz ez azokra az iparágakra, amelyek sok gázt és villanyt használnak. Igaz ez az autóiparra is, amely 13 millió embernek ad munkát az Európai Unióban.

Made in Europe?

A tavalyi év utolsó uniós csúcstalálkozóján az állam és kormányfők hangsúlyozták, hogy megértették a vészhelyzetet, és készek a cselekvésre. Csakhogy mindenki mást akar.

Rövid távon a helyreállítási alap és az európai energiaalap elég lehet a finanszírozáshoz, de hosszabb távon találni kell más megoldást – nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú uniós tisztviselő.

Az Európai Unió eddig azzal dicsekedhetett, hogy az élen halad a zöld átállásban, de az USA itt is előzni akar. Biden elnök 369 milliárdos csomagja épp ezt célozza. A zászló a Buy American – vásárolj amerikai árut tervnek áll. Ezzel szemben hirdette meg Emmanuel Macron francia elnök a Buy European elvet, amelyet óvatos támogatásáról biztosított Olaf Scholz német kancellár is, aki 200 milliárd eurós alap létrehozását javasolta hazájában.

Christian Lindner német pénzügyminiszter nemrég a Financial Timesban fejtette ki azt a reményét, hogy “Európa és benne Németország átvészeli ezt az energiakrízist anélkül, hogy egész iparágak összeomlanának”. Az erős és gazdag államok könnyebben oldják meg ezt a problémát, de mi lesz a kicsi és gyenge tagállamokkal? Számukra uniós szinten kellene megoldást találni. A viták jó része ezért erről szól majd ebben a félévben Brüsszelben.

“Ha az Európai Unió nem áll elő új iparpolitikával, akkor fennáll a veszély, hogy sok iparág elvérzik. A Made in Europe is veszélybe kerülhet” – mondta egy magasrangú uniós diplomata a Politicónak.

Képünk illusztráció