A nyári szünet a diákok számára sok szabadidőt és rengeteg kikapcsolódási lehetőséget tartogat, a közös nyaralástól a táborokig és fesztiválokig, de bármilyen vonzóak is ezek a programok, mind kevesebb szülő engedheti meg magának, hogy finanszírozza ezeket.. Itt jöhet képbe a diákmunka, ami jó kiegészítése lehet a zsebpénznek, főként, ha nem kell az egész nyarat ezzel tölteni. Nem véletlen tehát, hogy becslések szerint az idei nyári szezonban országosan 100 ezer diák vállal munkát, ami még úgy is 40–45 százalékos emelkedés a nyári időszakban, hogy a diákmunka szezonális jellege évről évre csökken.

Számtalan lehetőség közül válogathatnak a fiatalok, de vannak azért változások: a kereskedelemben a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb a lehetőség, a vendéglátásban, a strandokon, a fesztiválokon és – döntően a szabadságolások kiváltására – az üzemekben viszont sok diákot várnak, ahol napi pár órában vagy akár hétvégente is dolgozhatnak. Van azonban néhány dolog, amire figyelniük kell, mielőtt munkát vállalnak.

Hány éves kortól lehet dolgozni?

A Munka törvénykönyve szerinti az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. A nyári szünetben viszont a nappali tagozatos tanulók már 15 éves kortól is foglalkoztathatók. (Ennél fiatalabbak számára, például filmszerepek eljátszásához, gyámhatósági engedély szükséges.)

Asszonyi Eszter

A fiatalokra speciális szabályok érvényesek, a többi között éjszakai munkát nem végezhetnek, túlóra sem rendelhető el, napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében pedig 6 óra.

Kell-e szerződés a diákmunkához?

Munkaviszonyt írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni, melynek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört is. 18 éves kor alatt a szülőnek is jóvá kell hagynia a munkavégzést.

Bár az alkalmi munkánál és az idénymunkánál nem kötelező a munkaszerződés, hiszen itt a jogviszony a foglalkoztató részéről az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre, a munkavállaló azonban kérheti, hogy foglalják írásba a szerződést, és ehhez érdemes is mindig ragaszkodni.

Mennyi pénzre lehet számítani?

A diákokat is megilleti a minimálbár, vagyis ha napi nyolc órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 232 ezer forintot kell kapnia, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 296 400 forint.

Sokan azonban nem szeretnének nyolc órában dolgozni, így számukra fontosabb, hogy milyen órabérekre számíthatnak. A szaktudás nélkül bérminimum bruttó 1334 forint óránként.

Reviczky Zsolt

Különleges adózási szabályok vonatkoznak az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatásra, amely tipikusan az alkalmi munkavállalásra kitalált forma. Ebben az esetben a minimálisan fizetendő díj óránként a minimálbér 85 százaléka, vagyis 1134 vagy a garantált bérminimum 87 százaléka, tehát 1483 forint óránként. Az eltérés abból adódik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás adóterhe kisebb.

Ennél lényegesebb viszont, hogy az egyik vezető iskolaszövetkezetnél meghirdetett pozíciókban az átlag órabér megközelíti az 1700 forintot; Budapesten és a központi régióban, illetve a Balaton környékén 1800–1900 forint körül alakul, Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon 10–20 százalékkal alacsonyabb összegek a jellemzőek.

Nappalis, estis, levelezős és halasztó hallgatók milyen jogviszonyban dolgozhatnak?

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, hiszen ez a legkedvezőbb a munkavállaló és a munkáltató számára is. Ehhez nappali tagozatos hallgatói jogviszony szükséges, de passzív féléven lévő 25 év alatti hallgatók is alkalmazhatók. Esti és levelező tagozatosokat egyszerűsített foglalkoztatás keretében is alkalmazhatnak.

A munkaviszony létesítését legkésőbb a munkába lépésig kell jelenteni az adóhatóság felé, ezt megteszi a munkáltató. Ugyanakkor szükség van – az adóazonosító jelet tartalmazó – adókártyára, amelyet a 23T34-es nyomtatvány kitöltésével és NAV-hoz történő visszaküldésével lehet megszerezni.

Adózás iskolaszövetkezeti tagoknak

Iskolaszövetkezet tagjaként csak 16. életévüket betöltött nappali tagozatos diákok dolgozhatnak. Esetükben nincs járuléklevonás a bérből, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságuk pedig a tanulói/hallgatói jogviszonyból származik. Csak 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Ezt az iskolaszövetkezet fizeti be az adóhatóságnak, a diákoknak nincs dolguk vele.

Reviczky Zsolt

Ugyanakkor diákként is kötelező szja-bevallást készíteni, a következő év május 20-áig, amelyben a diákmunkával megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni. Ehhez minden segítséget megadnak az iskolaszövetkezetek.

Adózás munkaviszony esetén

Ha a tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban dolgozik, úgy a munkáltatónak a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is be kell fizetnie, a tanulónak azonban így sincs dolga vele. A magasabb járulékok miatt a diákok számára az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kedvezőbb.

Adózás egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Estis vagy levelezős hallgatóként is van lehetőség diákmunkát vállalni, egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és itt is a munkáltató fizeti a társadalombiztosítási járulékot és az szja-előleget.

Részletes és naprakész leírás a NAV oldalán, A diákok munkavállalása nevű PDF-fájlban érhető el.

*

Annak, aki munkát keres, indokolt minél előbb lépnie. Érdemes például időben jelentkezni állásokra a jobline.hu oldalon, a kiválasztási folyamat ugyanis elhúzódhat, nagy cégeknél akár hónapokat is tarthat. Annak pedig, aki még folytatja tanulmányait, az első nyári tapasztalatok megszerzése után hasznos lehet szakmai gyakorlat után nézni az októberi HVG Állásbörzén (https://allasborze.jobline.hu/latogatoknak) – tanácsolja Szauer Tamás, a HVG Kiadó HR portfólióért is felelős igazgatója.