Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Jogszerűen nem tudják elkobozni az Ukrajna ellen indított háború miatt befagyasztott orosz vagyonokat – állapította meg az Európai Unió vezetése egy a Bloomberg birtokába jutott tervezet szerint. Így elkobzás helyett arra fókuszálnak, hogyan tudnák ezeket ideiglenesen hasznosítani, és a keletkező nyereséget eljuttatni Ukrajnának
A hírügynökség szerint összesen 200 milliárd eurónyi orosz vagyonról van szó, ami csak az idei első negyedévben 750 millió eurót fialt az Euroclearnél, ahol letétbe van helyezve. Az EU két opciót mérlegel a felhasználásával kapcsolatban:
- ideiglenesen használják fel a likvid eszközöket: befektetik és a bevételeket irányítják Ukrajnába,
- extraprofitadót vetnek ki a nyereséget termelő orosz érdekeltségű cégekre, befektetésekre.
Az előbbivel kapcsolatban jelentős jogi akadályokat azonosítottak a szakértők, és nem lehet kiküszöbölni annak a kockázatát sem, hogy végül veszteséget termelnek. A lépés komoly jogbiztonsági kétségeket vethet fel, elbizonytalaníthatná a befektetőket, és feltehetően erőteljes válaszlépésre kényszerítené Moszkvát az érintett vagyonokat kezelő bankokkal szemben.
Jogi bűvésztrükkök kellenek, hogy Ukrajna újjáépítésére fordíthassák a lefoglalt orosz vagyonokat
Az EU kormányai azon ügyködnek, hogy minél több orosz állami és magánvagyont foglaljanak le. Csak keresik a módját, hogyan lehet e vagyonokat jogszerűen Ukrajna újjáépítésére fordítani.
A járható útnak a második ígérkezik, mert ekkor nem nyúlnak hozzá közvetlenül a befagyasztott vagyonokhoz. Úgy tartják, hogy ennek nem lenne hatása a pénzügyi stabilitásra, békén hagyná az érintett cégek üzleti modelljét, és jogi helyzetét, emellett adóügyi szempontból is méltányos volna.
A Bloomberg megjegyzi, hogy az érintett vagyonok egy része készpénzben és letétben van, ugyanakkor számottevő hányada olyan értékpapírokban áll, amelyek a következő években járnak le, és jelentős hozammal kecsegtetnek.
Arról, hogy mit tegyenek, várhatóan az uniós vezetők jövő heti brüsszeli találkozóján születik végső döntés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán arról beszélt, hogy még nyár előtt előállnak egy lehetséges megoldással.
