Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Mennyire kell elrontani egy gigantikus bírósági tárgyalás előtt két hónappal mindent ahhoz, hogy az embert, aki 250 millió dollárnyi óvadékot fizetett, hogy szabadlábon védekezhessen, a bíró mégis inkább visszaküldje a börtönbe? Sam Bankman-Fried bukott kriptovezérnek sikerült összehoznia ezt a bravúrt – ahogy az ügyében döntő bíró fogalmazott, „újra meg újra átlépett egy határt”, ezzel eljátszotta a lehetőséget, hogy szabadlábon készüljön az októberi tárgyalására.
Bankman-Fried utoljára tavaly év végén került be világszerte a hírekbe: miután a kriptovaluta-kereskedőcége összeomlott, őt pedig csalással és sikkasztással vádolták meg, gyorsan a Bahamákra menekült a kiadatás elől, karácsony előtt néhány nappal viszont mégis kiadták az Egyesült Államoknak. A bíróság akkor döntött úgy, hogy a 250 millió dollár ellenében szabadlábon várhatja az októberre kiírt tárgyalását, a szülei házában, annyi megkötéssel, hogy Észak-Kaliforniát nem hagyhatja el. Ez az átszámítva 88 milliárd forintos összeg a harmadik legnagyobb óvadék volt, amit az amerikai igazságszolgáltatás történetében elkértek, úgyhogy azt gondolnánk, ez után különösen vigyáz az ember minden cselekedetével – Bankman-Friednek mégis sikerült lecsukatnia magát.
Sam Bankman-Fried érkezik a manhattani tárgyalására 2023. június 15-én
AFP/Anadolu Agency/Fatih Aktas
Az ügy az elmúlt évek legnagyobb kriptobotránya, elég komplex üzletelésről kell most a bíróságnak kimondania, csalás volt-e. Bankman-Friednek két cége volt, az Alameda nevű befektetési vállalat, és a kriptotőzsdei szolgáltatásokat kínáló FTX. A kettőnek elvileg nem lehetett köze egymáshoz, tavaly azonban kibukott, hogy az Alameda veszteségét Bankman-Fried úgy kezelte, hogy az FTX-től tett át oda pénzt az ügyfélbetétekből, ráadásul az Alameda vagyonának nagy része az FTX saját kriptopénzéből állt – vagyis mint ha egy tőzsdeelnök a saját veszteséges cégébe pakolgatna át pénzt abból, amit mások vittek a tőzsdére, és néha még egy kicsi pénzt is nyomtatna magának.
A botrány tavaly novemberben robbant ki, decemberben letartóztatták Bankman-Friedet, és ekkor derült ki az is, hogy a vád legfontosabb tanúja Caroline Ellison, az Alameda vezérigazgatója, egyben Bankman-Fried egykori barátnője lehet. Ő a nyomozás első napjaiban úgy döntött, hogy beismer mindent, és bűnösnek vallja magát.
Az ügyészek és a magát ártatlannak valló Bankman-Fried is nyugodtan készültek a tárgyalásra, amikor idén júliusban egy egészen értelmetlen fordulat történt: a New York Times lehozott több részletet Ellison naplójából és saját használatra szánt jegyzeteiből. Villámgyorsan kiderült, hogy a névtelen forrás, aki kiszivárogtatta ezeket a szövegeket, maga Bankman-Fried volt, a naplórészleteket a volt barátnője állítólag egy közösen használt Google Drive-mappában tartotta. Ha egy vádlott az ellene tanúskodó exének a naplójában turkál, majd azt odaadja a New York Timesnak, abból legfeljebb akkor tud a közvélemény vagy egy bíró szemében jól kijönni, ha a napló olyan részleteket tartalmaz, amelyek a tanú esetleges későbbi állításait hiteltelenítik. De a nyilvánosságra hozott bejegyzésekben még csak nagyon izgalmas dolgok sincsenek, Ellison olyasmiről panaszkodott, hogy nem szereti a munkáját és rosszul érzi magát a kapcsolatában. Ennek a kiszivárogtatása tényleg sokkal inkább megfélemlítésnek tűnik, mintsem tényfeltárásnak.
Az ügy bírója, Lewis Kaplan mindenesetre úgy döntött, hogy ez a tanú befolyásolására tett kísérlet volt, emiatt rács mögé küldte Bankman-Friedet a tárgyalásig.
A bírói szigornak az is az előzményei között volt, hogy Bankman-Fried januárban egyszer már megpróbálta befolyásolni a tanúkat: akkor a titkosított Signal alkalmazáson keresztül próbálta elérni egykori alkalmazottjait. Arra válaszul Kaplan úgy döntött, hogy elveszi a vádlott mobiltelefonját, Bankman-Fried pedig csak egy régi butatelefont használhat telefonálásra, valamint egy laptopot, amit úgy szabályoztak le, hogy csak a védekezése előkészítésére használhatja, illetve ételt rendelhet, focit, baseballt és Netflixet nézhet rajta.
Sam Bankman-Fried az amerikai szövetségi bíróságra érkezik New Yorkban, 2023. március 30-án.
AFP / ED JONES
Az egykori kriptokirály jogi stábja mindenesetre azt állítja, szó sincs a tanúk befolyásolásáról, Bankman-Fried csupán szeretné megvédeni saját magát attól, hogy a média negatív színben tüntesse fel. A New York Times jogásza pedig azt mondta, amikor a The Guardian megkérdezte, miért hozták le a naplóbejegyzéseket: a szólásszabadsághoz tartozik mindez, a lap csak szeretett volna a közvéleménynek egy teljes körű tájékoztatást nyújtani az ügyről.
A Timesnak kiszivárogtatott naplórészleteknél viszont sokkal izgalmasabb lehet az a néhány feljegyzés Ellison dokumentumai között, amelyről az ügyészség hétfőn bejelentette, hogy az eljárásban felhasználják,
élén a Dolgok, amiktől Sam kiborul című jegyzettel.
Ebben ott vannak jegyzetek a két cég pénzügyeiről, a közvetlenül a csőd előtti negatív sajtóvisszhang kezelésének terveiről, és a csődvédelem kérése előtt két nappal folytatott megbeszélés felvétele. Ez utóbbin Ellisont megkérdezték, ki tudott arról, hogy az FTX pénzeit áttették az Alamedához, ő pedig saját maga mellett Bankman-Friedet, Nishad Singh műszaki igazgatót és Gary Wang FTX-társalapítót nevezte meg (azóta Singh és Wang is bűnösnek vallotta magát). Amikor pedig külön rákérdeztek, ki döntött az ügyfelek pénzeinek áthelyezéséről, azt mondta: „gondolom, Sam”.
Szintén hétfőn egészítették ki az ügyészek a vádiratot új vádpontokkal: azt állítják, Bankman-Fried az elcsalt pénz egy részét politikusok megvesztegetésére használta fel. Azzal a bukott cégvezér saját maga büszkélkedett el korábban, hogy nagyon sok pénzt áldoz politikusok támogatására – igyekezett egy olyan jótékony adakozónak mutatni magát, aki amellett, hogy progresszív és Joe Biden egyik legnagyobb támogatója, még jobboldaliaknak is ad pénzt, ha úgy érzi, hogy a jó ügyért küzdenek. Aztán kiderült, hogy a „jó ügy” a kriptopiac minél lazább szabályozása, kevésbé szépen megfogalmazva:
bárkinek adott pénzt, ha attól a saját üzleti ügyeinek megkönnyítését remélte.
Így most addig is, amíg el nem kezdődik a tárgyalás, az egykor a fényűző életmódjáról is ismert Bankman-Fried egy brooklyni fogda kétszemélyes cellájában készülhet a védekezésre, ahol korábban Jeffrey Epsteint, R. Kellyt vagy El Chapót is fogva tartották, és híres a rossz állapotairól – a Yahoonak Christopher Zoukis, egy büntetés-végrehajtási intézményeket vizsgáló cég vezetője úgy írta le a helyet, hogy az előzetesben lévők ideiglenes fogva tartására kialakított cellák még a börtönnél is rosszabbak. Mint ha az embernek a wc mellé tett ágyban kellene heteket eltöltenie csótányok és poloskák között egy olyan épületben, ahova 1718 embert zsúfoltak be, miközben csak 1583-nak lenne elegendő hely – mondjuk ezen legfeljebb azok csodálkozhatnak, akik az amerikai és a közép-európai börtönkörülményeket nem ismerik. A Business Insider pedig már azt is kiderítette, hogy miután a Bahamákon az előzetes letartóztatásában egy különleges diétája miatt csak mogyoróvajas szendvicset evett, most kéthetente két ilyen szendvics vásárlását engedi meg a fogda szabályzata.
(Borítókép: Sam Bankman-Friedet, a csődbe jutott FTX kriptovaluta-kereskedőcég csalással és sikkasztással vádolt alapítóját meghallgatása után kikísérik egy New York-i szövetségi bíróságról 2022. december 22-én. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)
