2023-ban a GDP 5,8 százaléka lesz a magyar államháztartás hiánya, majd 2024-ben 4,3 százalék, 2025-ben 3,8 százalék – írja friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Vagyis a bizottság szerint a kormány nehogy az eredeti idei hiánycélját (3,9 százalék), de az emeltet (5,2 százalék) sem lesz képes tartani. Ahogy 2024-ben is magasabb lesz a hiány a kormány által a költségvetésbe betervezettnél (2,9 százalék) és az EU által elvárt 3 százaléknál.

Az államadósság 2023-ban – a rendkívül magas inflációnak köszönhetően – 69,9 százalékra mérséklődik, ám a 2024-re várható magas hiány miatt 71,7 százalékra nő abban az évben.

Ez szintén eltér a költségvetésben rögzített értéktől (66,7 százalék). Voltaképpen az államadósságnak törvényi előírás szerint nem szabadna nőnie – mármint nem lehet olyan költségvetést csinálni, ami az államadósság növekedésével számol. Arra semmi sem kötelezi a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tarthatatlanná vált költségvetéseket korrigálja, a költségvetési törvénytől való eltérésekre pedig nincs szankció.

A bizottság szerint a költségvetés megcsúszásának elsődleges oka a gazdasági recesszió miatt elmaradó adóbevételek (elsősorban áfában), az államadósság finanszírozásának drágulása a magas kamatok miatt, a magas infláció miatt magasabban alakuló nyugdíjkifizetések. Bár vannak pozitívumok, mint az energiaimport költségeinek csökkenése, a beinduló gazdasági növekedés, a jegybank tőkepótlásának elhalasztása, a másik, bevételi oldalon a kormány ígéretet tett egyes szektoriális különadók kivezetésére. Összességében így a következő években is magas marad a hiány.

Az uniós hiánycél 3 százalék, bár ennek betartását a bizottság a pandémia óta nem kéri számon a tagállamokon. Ennek azonban hamarosan vége.

A GDP a bizottság előrejelzése szerint 2023-ban 0,7 százalékkal csökken – a kormány növekedéssel tervezett, szóban sokáig „pozitív nullát” várt, egy ideje már beismeri, hogy az év egészét tekintve is zsugorodni fog a gazdaság. A bizottsági előrejelzés szerint a következő években sem lesz jelentős visszapattanás, 2024-re 2,4 százalékos, 2025-re 3,6 százalékos növekedést várnak. Vagyis lassabb kilábalást, mint a kormány.

2024-re 5,2 százalékos inflációt vár a bizottság, 2025-re 4,1 százalékosat éves átlagban. (A jegybank inflációs célja 3 százalék, ennek elérését a jegybank maga 2025-re várja.) Az infláció mérséklődése kapcsán kockázat, hogy a munkaerőhiány miatt magas, kétszámjegyű béremelkedési ütem várható. Ugyan a nagyvállalatok jó állapotban vannak, a kisebb cégek pénzügyileg kifeszítettek, a béremelések költségeit kénytelenek lesznek érvényesíteni áraikban. Különösen a szolgáltató szektorban várható, hogy magas marad az infláció.